Kódolt menedzserbetegség
Az anyagi jólétnek gyakran nagy ára van. A stressz, a szorongás, a feszültség, a 24 órás készenlét szívinfarktusba, trombózisba torkollhat. A korszerű diagnosztikának köszönhetően már vizsgálható az e betegségek kialakulásáért felelős "menedzsergén" (tudományos nevén Apolipoprotein-E gén), amelynek hatása életvitelváltással csökkenthető.
Kónya Márton, az Istenhegyi úti Géndiagnosztikai Laboratórium biológusa számára ez nyilvánvaló, hiszen 2000 végére megfejtették az ember géntérképét, s azóta számos betegségről kiderült, arra való hajlamunk melyik génünkben kódolt. Ha a "menedzsergén" egyik változata van a sejtjeinkben, ellenállóbbak vagyunk a szívinfarktussal és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, míg ha egy másik változata, akkor a betegségek kialakulásának fokozott a kockázata. Ha ezt tudjuk, visszafogottabban, egészségesebben, emberibben élhetünk. Ám Kónya Márton csak annak ajánlja a génmeghatározást, aki képes és akar is változtatni életvitelén egy esetleges "pozitív" lelet után.
A vizsgálatot pár csepp vérből végzik el az Istenhegyi úti Géndiagnosztikai Laboratóriumban. A biológus szerint ha a gén "hibája" a betegség kialakulásának 60-80 százalékáért felelős, azaz ok-okozati összefüggés van a gén és egy bizonyos típusú betegség, így például a szív- és érrendszeri bajok között, érdemes megfontolni a megelőzésre tett ajánlásokat.
A laboratóriumot beutaló nélkül is fel lehet keresni, az ott készült lelet mellé a szakemberek - a nemzetközi protokoll alapján - ajánlást fűznek. Az alacsony kockázatúaknál csökkenhet a szorongás, bár nem árt, ha ők is odafigyelnek az egészséges életmódra, hiszen a genetikai háttér mellett környezeti tényezők is befolyásolják szervezetünk működését. A közepes és magas kockázatúaknak azonban ajánlott felkeresni a szakorvosokat, és rendszeresen ellenőriztetni például a vér zsírtartalmát, hogy megfelelő életmódváltozással, esetleg gyógyszeres kezeléssel elkerüljék az érszűkület, a szívinfarktus vagy a trombózis kialakulását.
A szűrés azonban csak az első állomás, a lelettel fel kell keresni a szakorvosokat. Ezt tanácsolja Dávid Ilana, az International Medical Services (IMS) igazgatója is. Az évtizede működő egészségügyi szolgálat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződve, járóbeteg-szakrendelőként ellátja a harmadik kerület egy részének tb-betegeit is, ám nevükhöz fűződik a menedzser- és egyéb szűrések meghonosítása.
Az igazgató tapasztalatai szerint a szűrésen részt vettek 35 százalékánál találnak valamilyen betegséget, a normálistól eltérő értékeket. Hosszú ideig azonban nem volt tudomásuk arról, hogy a páciensek egy része - akik nem az IMS szakrendelésein folytatják a vizsgálatokat, a kezelést - mit kezdett a szűrési zárójelentéssel. Pedig, ha valaki a pozitív leletet adó szűrővizsgálat után nem tesz semmit, kár volt kidobnia a pénzt.
Elkerülésére az IMS-ben három éve új rendszert vezettek be: a kiszűrtek egy hónapon belül térítésmentesen igénybe vehetik az intézmény további vizsgálatait, a szükséges kezeléseket. Ha letelt a hónap s további kezelésre van szükség, választhatnak: OEP-betegként, vagy ha egészségpénztár tagjai, 12 százalékos kedvezményért, esetleg privát páciensként ugyanitt kezeltethetik magukat. Szűrővizsgálatokra fogadják a külföldi pácienseket is, s utólag számolnak el biztosítóikkal.
