Munka és díjazás
A besorolási feltételekben jelentkező különbség - például iskolai végzettség - azonos munka esetén is eltérő besorolásra, díjazásra ad alapot - mutatott rá az alábbi, egy rendőrnyomozót érintő vitás kérdésben a Legfelsőbb Bíróság (LB).
A felperes csaknem nyolcszázezer forint illetménykülönbözet és kamatainak megítéléséért fordult a munkaügyi bírósághoz. Korábban ugyanis főtörzsőrmesterből nyomozóvá nevezték ki a betöltetlen, kiemelt főnyomozói státus terhére. Az ezzel járó illetményt azonban nem kapta meg.
A munkaügyi bíróság elutasította keresetét. Megállapította: a felperes a tiszti beosztás ellátására nem kapott megbízást, besorolása és illetménye megfelel a jogszabályoknak. Annak nem tulajdonított jelentőséget, hogy a nyomozót a betöltetlen státus terhére foglalkoztatták. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tiszti és a tiszthelyettesi munkaköri feladatok hasonlósága sem alapozza meg a magasabb végzettség alapján járó tiszti illetmény iránti igényt. A nyomozónak ugyanis nem volt meg a szükséges főiskolai végzettsége.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú határozatot, a felperes ekkor az LB-hez fordult felülvizsgálati kérelemmel. Arra hivatkozott, hogy az ítélet az alkotmányba ütközik, hiszen az elvégzett munka, és nem a besorolás vagy a rendfokozat dönti el az illetmény mértékét. Hivatkozott egy alkotmánybírósági határozatra, amely rögzíti: egyenlő munka esetén minden mérlegelés nélkül jár az egyenlő bér. Érvelt a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányával is. Részletezte, hogy az őt foglalkoztató szervezeti egységen belül tiszti rendfokozatú kollégáival azonos feladatot lát el, a tiszti és tiszthelyettesi beosztású nyomozók helyzete nem különböző.
Az LB azonban nem találta alaposnak kérelmét. Hangsúlyozta: a felperes tévesen hivatkozik az alkotmányos elvekre. Az általa említett alkotmánybírósági döntés is kitér arra, hogy egyenlő munka esetén elegendő ok a díjazás különbözőségére egy-egy olyan körülmény, amely az egyenlőség mércéjét eltéríti. A besorolási feltételekben jelentkező különbség - például iskolai végzettség vagy szakképesítés - azonos munka esetén is eltérő besorolás, díjazás alapja lehet, és a perbeli esetben a felperesnek nincs meg a tiszti rendfokozathoz - így az azzal járó illetményhez - szükséges felsőfokú végzettsége.
