BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Művészet & érték

A Világgazdaság és az UNIQA Biztosító Rt. képzőművészeti sorozatában ezúttal Nádas Péter író beszél lapunk munkatársának, Eszéki Erzsébetnek Pap Gyula 1925-ös, Alföldi táj című fotográfiájáról.

Egyhangú az alföldi táj, egyetlen ízében nem változik. A festő és fotográfus Pap Gyulának ismernie kellett a fenyegető csöndjét. Azon vigasztalan és nyugodalmas tájékról származott, amely a magyarok szívének oly kedves, a szabad ég alól, az átlátható végtelenből. Bécsi művészeti tanulmányainak végeztével, 21 évesen vándorolt át Weimarba, hogy a Bauhausban képezze tovább magát, ahol Johannes Itten, Walter Gropius és Moholy-Nagy László lettek a mesterei.

Már a legelső órán azt a feladatot kapták Itten tanítványai, hogy szabadon választott színekből készítsenek két kompozíciót, egy szigorút, geometrikusat, s egy impulzívat, féktelent. Ezeket a képeket aztán meg kellett egymásnak mutatniuk, miközben mesterük mosolyra ráncolt szemekkel megjegyezte, hogy ilyen leleplezetten valószínűleg soha többé nem fognak egymás szeme elé kerülni. Az emóció és a konstrukció közvetlen összefűzésének csábító ideája Pap Gyulát egy életen át elkísérte a formatervezői munkáiban, a festészetében, a fotográfiáiban.

Az Alföldi táj című képét bauhausbeli tanulmányainak végeztével készítette. Lovakat fényképezni, ez a magyar fotográfusok kötelező gyakorlata. André Kertésztől Vadas Ernőig, Balogh Rudolftól Haár Ferencig majd mindenki pompásan megcsinálta. A ló nem csupán a tájhoz tartozik, hanem kultikus lényként tartozik hozzá. A ló ősöreg kultuszát Pap egy játékos elemmel gazdagítja. Kompozíciója, vonalvezetése mindazonáltal igen szigorú marad. Az enyhén ereszkedő horizontvonal, a földúton a mélyen bevágódott keréknyomok, a föld és az ég világosan tagolt síkjai konstruktivista rendet teremtenek, míg a könnyedén képbe trappoló lovak, a maguk finoman megörökített testiességükkel megnyitják a képet az emócióknak. A kopár és nyugodalmas tájban elcsattan a masina zárszerkezete, amitől a felfülelő állatok nemcsak az embernek szolgáló kötöttségüket mutatják meg, hanem a vele szemben táplált kíváncsiságukat és bizalmatlanságukat is. Az egyik ló a fülét hegyezi, miközben a másik büszke feje hirtelen mozdulatával hátrafordul.

Az ördögbe is, mi a csudát találtak ki már megint ezek az emberek?

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.