Alkalmazkodás nélkül nem megy
Az új munkaügyi miniszter szerint nagy hangsúlyt kell helyezni az alkalmazkodóképesség javítására. Fontos, hogy a munkavállalók képesek legyenek váltani, és ne féljenek tanulni, alkalmazkodás nélkül ugyanis nincs munkahely - fogalmazott Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egy háttérbeszélgetésen.
Az alkalmazkodóképesség fejlesztése különösen azoknál fontos, akik több évtizede dolgoznak egy adott cégnél. Rontja az esélyeiket, hogy megszokták, az állam, a vállalat gondoskodik róluk, és az biztosít számukra munkalehetőséget - fogalmaz Tóth Sándor, a MÁV Új Esély Alapítvány alapítvány ügyvezetője. A szervezet a vasúttársaságtól elbocsátottak újbóli elhelyezkedésében és átképzésében segíti a dolgozókat. A szakember szerint mindenkinek meg kell érteni, és el kell fogadni, hogy a cégek a versenypiacról élnek, és ha nehézségeik akadnak, elbocsátják a feleslegessé váló dolgozókat. Erre a munkavállalóknak is fel kell készülniük - fogalmaz Tóth Sándor.
A munkatársak különböző munkakörök közötti rotálása (job rotation) sokat segíthet az alkalmazkodóképesség javításában - hangsúlyozza Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. A gyakornoki programok is erre épülnek, ott a pályakezdőknek mutatják meg, hogy milyen feladatok, felelősségi terültek léteznek egy cégen belül, ezekben lehetőségük van tapasztalatokat szerezni, majd közösen eldönteni, hogy a fiatal milyen területen tud a leghatékonyabban dolgozni.
Ezt a technikát a fejlett HR-rendszerekkel bíró vállalatok már tapasztalt munkatársak esetében is alkalmazzák saját, jól felfogott érdekből is, hisz a szervezetek laposodása miatt egyre kevesebb a lehetőség az előrelépésre, a felfelé mozgásra. Így a horizontális váltások szerepe nő, és ez hozzájárul a munkatársi elégedettség növekedéséhez is - fogalmaz a szakember. A munkakör-gazdagítás (job enrichement) egy másik módja lehet az alkalmazkodóképesség javításának. Ez a módszer hasonlít a rotációhoz, azzal a különbséggel, hogy itt nem teljesen új munkaterületeken próbálja ki magát valaki, hanem a meglévő feladataihoz kap újakat. A projektmunkákban való részvétel szintén megadja azt a lehetőséget, hogy a dolgozó valami új, eddig ismeretlen területen szerezzen tapasztalatot.
Főleg a 40-es, 50-es éveikben járó dolgozók tudják nehezen elképzelni, hogy milyen nehézségek érhetik őket a munkakereséskor, hiszen e téren egyáltalán nincs tapasztalatuk - húzza alá a MÁV Új Esély Alapítvány ügyvezetője. Az idősebb dolgozók többsége nehezen veszi tudomásul, hogy az újbóli elhelyezkedés érdekében esetleg új szakmát kell kitanulnia, avagy a régi ismereteket fel kell frissíteniük. Az át- és továbbképző programok, a vállalati képzések nagymértékben fokozhatják az alkalmazkodóképességet, és a munkaerő-piaci magabiztosságot is növeli a többféle tudás megléte.
Juhos Andrea szerint a béren kívüli juttatások rendszerébe mindenképp érdemes beépíteni a képzéseket, de magát a változások kezelését sem árt tanítani a vállalaton belül. Hatékony képzések léteznek, melyek segítenek feltárni az újtól való ódzkodás egyéni hátterét, és olyan technikákat is bemutatnak, melyekkel ezek a fenntartások, félelmek jól kezelhetők. A céges szervezésű úgynevezett karriermenedzsment workshopok bemutathatják az alkalmazhatóság (employability) fenntarthatóságáról, a pontos karriertervek eléréséhez szükséges lépéseket is.
A munkavállaló is felelős azért, hogy gyorsan tudjon alkalmazkodni a megváltozott élethelyzetekhez. A lapunk által megkérdezettek szerint az egész életen át tartó tanulás lehetőségével, valamint a vállalat nyújtotta lehetőségekkel élnie kell mindenkinek, sőt proaktívan kérni kellene ezeket a lehetőségeket.
