Jön az üzemanyagcellás robogó
Jelenleg kétféle meghajtással próbálkoznak, a harmadik nem szokványos megoldás, az úgynevezett hibridhajtás azonban - ha drágán is - már a piacon van. Ez utóbbi a Toyota Prius modellje, amelynek első generációs kiviteléből világszerte 140 ezer kelt el. A hazánkban június óta 6,9 millió forinttól kapható továbbfejlesztett Prius II lelke a Toyota hibrid szinergiahajtás, amely a 77 lóerős benzines és 68 lovas villanymotorból, a generátorból, egyenáram-váltóáram átalakítóból, a fékezéskor áramot visszatápláló rendszerből és nagy akkumulátorból épül fel.
Elinduláskor, amikor a legszennyezőbb a benzinüzemű erőforrás, illetve a torlódásban cammogás közben tisztán elektromosan üzemel a Prius. Ezenkívül akkor segít be az elektromos rendszer, amikor nagy terheléssel dolgozna a hagyományos blokk. Ezzel elkerülhető, hogy még több üzemanyagot kelljen feláldozni a nagyobb teljesítményért. A százra 11 másodperc alatt gyorsuló ötszemélyes limuzin előnye, hogy a városi forgalomban minimálisan szennyezi a levegőt, s a gyakorlati tapasztalatok alapján átlagfogyasztása 4,5 liter. Azonban benzint fogyaszt.
A GM kutatási és fejlesztési igazgatója, Larry Burns szerint a jövőben a hidrogén egyre nagyobb szerepet játszik majd a személy- és tehergépjárművek hajtásában, s fokozatosan kiszorítja a benzint és a dízel üzemanyagot.
A BMW és a General Motors tavaly nyáron bejelentette: együttműködésre lép a hidrogénhajtású járművek alkatrészeinek és részegységeinek kifejlesztésében. A két cég együttműködése elsősorban az üzemanyag-ellátás technológiai világszabványának kialakítását célozza. Ezen belül is a legfontosabb az üzemanyagtöltő berendezések csatlakozásának szabványosítása.
Ezért mind a GM, mind a BMW arra törekszik, hogy 2010-re tömeggyártásra kész típussal jelenjen meg a piacon. A két autógyár azonban eltérő úton közelít a kitűzött cél felé: a GM nagy összegeket áldoz a belső égésű motor felváltására alkalmas üzemanyagcellák kifejlesztésére, míg a BMW a hidrogént a belső égésű motor új üzemanyagaként képzeli el.
A BMW H2R jelzésű kísérleti hidrogénautója 300 km/órás sebességre képes. A tíz hónap alatt létrehozott kocsi hatliteres, 12 hengeres motorja 285 lóerős, és mindössze hat másodperc alatt éri el a százas tempót.
A GM pedig - amely mintegy egymilliárd dollárt fektetett be üzemanyagcellák fejlesztésébe - biztos abban, hogy a zéró károsanyag-kibocsátású üzemanyagcellás (FCV) járművek ki fogják szorítani a benzinhibrideket.
Itt van például a Honda FCX, amely a fedélzeten tárolt hidrogénnel a levegőből kivont oxigénnel elektromos áramot (és vizet) termel. Ez az áram hajtja meg az autó mozgatásáról gondoskodó villanymotort.
A Honda 1989-ben kezdte meg az üzemanyagcellával kapcsolatos kutatásait, járműveinek közúti tesztjei 1999 óta folynak az Egyesült Államokban, és 2002 decemberében a világon elsőként a kiszállította első üzemanyagcellás járműve, a Honda FCX első példányait a japán és az észak-amerikai megrendelőknek. Azóta a Honda kicsi és könnyű üzemanyagcella-egységét felhasználva kifejlesztette üzemanyagcellás robogóját is.
Az üzemanyagcellára ugyanakkor már túraversenyt is szerveznek 1999 óta Los Angeles és San Diego között. Az amerikai kormányzati szervek által támogatott verseny célja, hogy továbbfejlesszék az üzemanyagcellás járműveket, és ezzel hozzájáruljanak egy későbbi töltőhelyhálózat kiépítéséhez. Ezen a szeptemberi CaFCP (California Fuel Cell Partnership) Road Ralin a Volkswagen elindította a Touran HyMotiont, amelynek 110 lóerős elektromos motorját üzemanyagcella hajtja.
A hidrogénhajtású HyMotion prototípus 14 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, végsebessége pedig 140 kilométer óránként. Az 1,9 kilogramm tömegű hidrogénnel töltött tartállyal a kocsi 160 kilométert képes megtenni.
