Nehézkes a követelésbehajtás
Közép-Európában jóval nehezebb a tartozások behajtása, mint nyugaton - figyelmeztet friss országtanulmányaiban a brit Atradius hitelminősítő. A Magyar-, Cseh- és Lengyelországot felölelő vizsgálat szerint a bíróságok túlterheltek, és a hitelezővédelem sem megfelelő.
A társaság tapasztalatai szerint a fizetési felszólítások Cseh- és Magyarországon csak akkor igazán hatékonyak, ha helyi ügyvéd szignálja azokat, míg a lengyeleknél ez nem játszik komoly szerepet. Ott ugyanis szakértők szerint a különféle levelek szinte teljesen hatástalanok, ezért érdemesebb követelésbehajtó cégekhez fordulni. Eltérőek az ügyvédi költségek is: miközben Lengyelországban az egyes ügyeknek értéktől független, 25 és 25 ezer euró közötti tarifája van az eljárástípustól és annak hosszától függően, a cseh jogtudók 5-15 százalékért dolgoznak, míg a magyarok díja egyedi alku tárgya.
Igen nagy az eltérés a bírósági és ügyvédi díjakban is: a cseh bíróságok a vitatott összeg 4, a magyarok 3 százalékát kérik. Bár mind a cseh, mind a magyar szabályok megszabják a díjak maximumát is, ezek közt szintén hatalmasak az eltérések: míg itthon legfeljebb mintegy 400 eurót kérhet az igazságszolgáltatás, egy prágai per maximum 32 ezret kóstálhat.
A bírósági költségeket jellemzően teljes egészében a vesztes fizeti, míg az ügyvédi díjak térítésének mértékét a bíróság szabja meg. Lengyelországban viszont a teljes jogi költség megtéríttetése a gyakorlat.
A követelésbehajtáshoz szükséges idő a régióban mindenütt hosszabb, mint az OECD 229 napos átlaga, de az eltérés igen széles skálán mozog: Csehországban jellemzően 300, itthon 365, Lengyelországban ezer nap telik el a bírósági kereset benyújtásától a tényleges fizetésig. Az országokon belül is komoly eltéréseket tapasztalhatunk: Magyarországon a budapesti kerületi bírósági ügymenet, Csehországban a prágai ítélkezés igencsak lassú.
A különféle fizetésképtelenségi eljárások időigénye is eltérő. A legkirívóbb a cseh ügymenet: a hosszadalmas átszervezési (csőd-) és felszámolási eljá-
rásokban nem védik kellően a hitelezői jogokat, nem világos, hogy pontosan kinek milyen jogosítványai vannak, és kevés a hozzáértő bíró is. Éppen ezért már folyik a szabályozás felülvizsgálata.
Lengyelországban 2003 október elsején lépett hatályba az új felszámolási és csődtörvény. Ez a korábbinál jóval hatékonyabb ügymenetet tesz lehetővé, és a jellemzően 3-4 hónapos átszervezési (csőd-) eljárások szoros bírósági felügyelet mellett zajlanak.
A brit cégek számára készített tanulmány a magyar helyzetet jellemezve kiemeli: a csődeljárást nálunk alig alkalmazzák, miután a hitelezők nem érdekeltek az adós vállalatok talpra állításában. A felszámolási eljárás kezdeményezése ellenben sok esetben nem tényleges megszüntetési igényt jelent, hanem csupán adósságbehajtási célja van. Az anyag szerint az esetek 95 százalékában - a nem kellően szigorú adósfelügyelet miatt - a hitelezői igényeket nem lehet kielégíteni, sőt sokszor még a felszámolási költségek sem fedezhetők.
