Jó évet zárnak a piackutatók

Folytatódott 2004-ben a fellendülés a hazai piackutatási ágazatban. A szektor forgalma a megszokott két számjegyű ütemben növekedett, s az ötvennél is több piackutató intézet együttes forgalma meghaladta a 13 milliárd forintot. Ez megfelel a magyar nettó reklámköltés mintegy 10 százalékának. Az örvendetes bővülés mögött több tényező húzódik meg.

Friss trend, hogy egyre nagyobb az igény az online piackutatásra. Ez korántsem véletlen: a hazai internethasználók száma 40 százalékkal bővült az utóbbi években, így egyre többen elérhetők, s a felmérések reprezentativitása is javul.

Szintén az új magyarországi tendenciák közé tartozik az erősödő érdeklődés a kereskedelmi, illetve a gyógyszer- és egészségügyi kutatások iránt. A kiskereskedelem modernizációja és a szektor élesedő versenye, az új belépők megjelenése felértékeli a fogyasztási cikkek forgalmi és fogyasztási adatait.

A gyógyszer- és egészségügyi kutatás iránti érdeklődés is megélénkült. A növekedés mértékét jól mutatja, hogy ehhez a területhez kapcsolódóan a GfK csoport új divíziót is létrehozott. A wellness és az egészségmegőrzés iránti növekvő igény együtt jár a vásárlóerő növekedésével, valamint a termékek és szolgáltatások szélesebb kínálatával. A nagyobb vásárlóerő több belépőt, élénkebb versenyt és a piaci információk, kutatási eredmények felértékelődését hozza.

Az EU-csatlakozás is jótékonyan hatott. A belepést követően új lendületet kapott a piackutatás fejlődése: a több országban végzendő felmérésekbe ugyanis immár gyakrabban vonják be a magyarországi piackutatókat. Az eddig csak az EU-ban ténykedő társaságok számára is felértékelődött a magyar piac, például az autóeladásoknál vagy a kereskedelemben.

A másik kedvező hatás, hogy uniós tagságunk révén felgyorsul a társadalmi és gazdasági fejlődés. Ez a folyamat hosszabb távon megnöveli a piaci információk iránti igényt.

Megfigyelhető, hogy az Európai Unióban a piac telítődése okán egyre éleződő küzdelem és koncentráció miatt a pénzügyi kutatások forgalma is az átlagot meghaladó mértékben növekszik. Ez a terület itthon is egyre fontosabb lehet.

A Magyarországon körülbelül 800 állandó alkalmazottat foglalkoztató piackutatási szektor a többi közép- és kelet-európai országgal összehasonlítva jóval fejlettebbnek mutatkozik. Ez elsősorban két történelmi sajátosságnak köszönhető.

Az egyik az intézményi, képzési háttér. A rendszerváltáskor a magyar gazdaság két állami kutatóintézetet örökölt: a Tömegkommunikációs Kutatóintézetet és az Országos Piackutató Központot. Mindkettőben jól képzett szakemberek dolgoztak, akik felismerték a piacgazdaság lehetőségeit, és vagy maguk alapítottak nyereségorientált piackutató intézeteket, vagy pedig csatlakoztak az újakhoz. Azóta friss diplomás fiatalok százai választották a piackutatói szakmát.

A másik jellemző, hogy a központi tervutasításos rendszerben is volt mozgásterük a honi magánvállalkozóknak. Így a magyar gazdaság elég gyorsan át tudott térni a piacgazdaságra, ezért az 1990-es évek közepén néhány nagy nemzetközi piackutató vállalat tesztpiacnak választotta ki Magyarországot ahhoz, hogy innen terjeszkedjen tovább.

Mindezeknek köszönhetően a piackutatás néhány év alatt viszonylag erős szektorrá nőtte ki magát. Így 1990 óta a vásárlási és fogyasztási szokások ismerete, a szociális és politikai folyamatok megértése révén a piackutatás a gazdasági és társadalmi átalakulás motorjává vált.

A kutatások színvonala ma már semmilyen területen sem marad el a nyugatitól. A korszerű módszerek és technikák itthon ugyanúgy elérhetőek, s a megbízók igényei sem mások, mint a többi európai országban.

Az információ növekvő keresletének köszönhetően a piackutatás ma Magyarországon a vállalatvezetési gyakorlat elfogadott eszköze lett. Miközben 1990-es évek elején a piackutatási megbízások 90 százalékát még nemzetközi vállalatok adták, mára már megjelentek a magyar tulajdonban lévő nagy- és közepes méretű cégek is a megbízók között.