Zeneüzleti felfutás az USA-ban
Tavaly 3,83 százalékkal nagyobb bevételt realizáltak az Egyesült Államok kiadói zeneeladásból mint 2003-ban, amivel megtört a négy esztendő óta tartó folyamatos visszaesés. A növekedés akkor is 1,6 százalékosnak mutatkozik, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt év 52 helyett 53 hétből állt - derül ki a Nielsen SoundScan friss adataiból.
Összességében 817 millió zenevásárlást (album-, kislemez- és egyedi dalvételt) regisztráltak, szemben a 2003-as 687 millióval. Ez a mutató utoljára 2000-ben lépte át a 800 milliós határt.
Különféle fizikai adathordozóból 666,7 milliót adtak el az év utolsó előtti, 52. hetében, szemben a 656,2 milliós bázissal. Ebből a CD-k 98 százalékkal részesedtek, eladásuk 2,3 százalékkal gyarapodott.
A növekedés motorja egyértelműen a digitális zeneletöltés volt: miközben egy évvel korábban 19,2 millió dalt vásároltak így, tavaly már 141 milliót. Ez 14 millió albumnak felel meg, bár teljes albumot ténylegesen "csak" 5,5 millió alkalommal töltöttek le. A letöltések számának részaránya így az eladásokból elérte 16,5 százalékot, miközben ez 2003-ban csak 2,7 százalék volt. A drasztikus fejlődésre jellemző, hogy csak az év utolsó hetében 6,7 millió letöltést regisztráltak, míg 2003 közepén még csak 300 ezer volt a heti átlag.
A piac egészén a Universal Music 2004-ben - megőrizve első helyét - 29,6 százalékos részesedést ért el, míg a Sony BMG 28,4, a Warner csoporthoz tartozó WEA 14,7, az EMI pedig 9,9 százalékot mondhatott magáénak. A letöltéseknél is hasonlóan kiélezett verseny folyik az első helyért: a Universal 30,8, a Sony BMG 30,2 százalékos szeletet hasított ki.
