A magazinpiac még bővíthető

Mikor és miként került kapcsolatba a lapkiadással?

Lassan tizenhárom éve kerültem a VNU holland médiavállalkozás részvételével megalakuló lapkiadó vállalat, az Erasmus Press Kiadói Kft.-hez mint gazdasági igazgató. Hozzátenném: nincs pénzügyi végzettségem, ezt nyíltan is vállalom. Mérnökként diplomáztam, majd külgazdasági szakoklevelet szereztem.

Volt valamilyen különösebb vonzódása a sajtópiac iránt?

Nem. A Moszkvában elvégzett autómechanikai egyetem után rövid ideig a Csepel Műveknél dolgoztam, majd a KISZ KB-ban a nemzetközi osztályon tevékenykedtem, végül pedig a DIVSZ főtitkára lettem, 1992-ben azonban felhagytam a korábbi tevékenységemmel, és úgy döntöttem az üzleti szféra felé indulok el. Ha őszinte akarok lenni: ez jött be. 1994-től már társügyvezetője voltam a cégnek, 1998-tól pedig önálló vezérigazgatója lettem a VNU Budapestnek. Amikor pedig a holland cég eladta szórakoztatólap-kiadási portfólióját a finn Sanomának, továbbra is megőrizhettem a pozíciót.

Azóta a Sanoma Budapest a legnagyobbra nőtte ki magát a hazai magazinpiacon. Milyen helyet foglal el a társaság a tulajdonos portfóliói között?

A nemzetközi cég magazindivíziója több mint egymilliárd eurós árbevételt ér el, a magyar vállalkozás ezen belül nyolcvanmillió eurót produkál, tehát nyolcszázalékos a hozzájárulása a teljesítményhez. Jól látszik: az itthoni 42 százalékos magazinpiaci részesedéssel hatalmasnak tűnünk, miközben a nyugat-európai méreteket tekintve van még mit tenni. Hollandiában több mint ötszázmillió eurós az árbevétele a társaságnak. Cégen belül egyébként főleg a nyugat-európaiak dominálnak, a keletiek összes árbevétele az orosz Independent Media akvizíciója után is csak 170 millió euróra tehető. Ugyanakkor azt szoktam mondani, hogy Magyarország potenciális Belgiumnak felelhet meg. Miért ne lehetne a mostani nyolcvanmilliós cég ugyanúgy 180 milliós, mint a belga társaság.

Elégedett a tulajdonos a magyarok teljesítményével?

Az egyik legjobbnak tekinti, ami a működés módját illeti. A cég már a nyugat-európai normákat teljesíti.

Az alkalmazottak is minden bizonnyal jó véleménnyel vannak a cégről. A nemrég készült felmérésben a Sanomát a negyedik legjobb munkahelyként rangsorolták.

Az ósdi cégfelfogás szerint sokan kitűzik a profit teljesítését, és ezeknek alárendelik az embereket és az eszközöket. Véleményem szerint a profit a cégkultúrának és a dolgozók mentalitásának köszönhető. Fontos, hogy az emberek rugalmasan, nyitottan gondolkodjanak, ne gyomorgörccsel jelenjenek meg a munkahelyükön, ahol ráadásul kreatív munkát kell végezniük. Az eredményorientáltságot ösztönző kultúrával kell ügyesen összehangolni. Talán ezt jelzi az említett eredmény.

Minek tudja be, hogy önt nemrégiben a tulajdonos a társaság közép-európai régiójának vezérigazgatójává választotta?

Ez egyszerre a nekem mint vezetőnek és a magyar kiadó teljesítményének szóló elismerés.

Mi lesz a feladata?

Támogatnom kell a helyi vezetőket. A Sanoma Budapest kicsit előbbre jár a régióban a társaknál. Sok tapasztalat felhalmozódott, talán érdemes megosztani a többiekkel.

Stratégiai döntéseket is kezdeményezhet?

Igen. Érdekes kihívás lehet, hogy a korábban el nem "foglalt" országban hogyan lehet felépíteni egy piacvezető társaságot. E tekintetben nagyon hasznosak a magyarországi előzmények. Ezek hasznosítására lehetőség nyílhat Romániában, Bulgáriában, Horvátországban. Szlovákiában jelenleg kétmillió euró árbevétele van a cégnek, Csehországban pedig 37 millió. Nagy kérdés, lehet-e ott is piacvezető vagy domináns szereplő a Sanomából.

Arra még nem gondolt, hogy túllépjen a szűkös magyar piacon?

A kettős feladatkör nagyon a kedvemre való. Itthon operatív menedzselést kell folytatni, míg más országokban stratégia jellegű a munka. Ez így várhatóan sok évre előre meghatározza az életemet. Persze bármikor adódhatnak olyan lehetőségek, amelyeket az ember megfontol, de ha van rá mód, akkor szívesen folytatom ennél a cégnél a munkámat.

Ön szerint csúcson van ma a Sanoma Budapest?

Egyáltalán nincs. Én 15-20 éves távlatokban szeretek gondolkozni. Ha azt képzeljük, hogy húsz év múlva hol kell lennie a cégnek, akkor ez még csak a kezdet.

Hol kell majd tartaniuk?

Túl konkrét nem lehetek. A koncepció a tartalom előállítására épül, ez a cég erőssége. A cél: a leginkább személyre szabott tartalmakat jól tudjuk csinálni. Most még rengeteg tartalom nyomtatott formában jelenik meg, de látjuk az internetben rejlő lehetőségeket és az elektronikus, digitális megoldásokat.

Az internet kiemelt terület a Sanománál. A jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek az online részlegükre?

Amilyen mértékben fejlődik az online piac Magyarországon, olyan mértékben szeretné ezt követni a kiadó. Ma még azonban kicsi ez a piac, túl nagyot nem lehet rajta alakítani. Nagyon bízunk benne, de azt is látjuk, hogy a fejlődés nem lineáris.

A hírek szerint nemrégiben tárgyaltak az Index megvásárlásáról, de végül ez a tranzakció meghiúsult. Számítani lehet komolyabb akvizícióra az internetes piacon a jövőben?

Valóban folytak megbeszélések az Indexszel, a két fél érdekei azonban nem egyeztek meg. Amúgy másokkal is tárgyaltunk. Nem titok, hogy nagyon aktívak vagyunk az internetes piacon akvizíciós tekintetben, már csak azért is, mert nyereséges az online részlegünk. Az idén már nyolcszázmillió forintos bevételt tervezünk internetes tevékenységeinkből, ez 4,5 százaléka az összbevételnek. Tavaly egyébként 83 százalékkal nőtt a cég online részlegének forgalma a 2003-as évhez képest, míg a piac átlagban 50,5 százalékkal emelkedett.

Elképzelhető, hogy a kiadó más területen is expanzióba kezd? Hiszen a Sanomáról azt is lehet hallani: a rádiós piac iránt is érdeklődik.

Az a jó, hogy a tulajdonosnak nagyon széles a portfóliója Finnországban: kereskedelmi televíziójuk, kábeltévéjük, hírügynökségük van. Mobil tartalmakat állít elő, könyveket ad ki, és még rádiózásban is van érdekeltsége. Ebből következően van hátszelünk és lehetőségünk a horizontális bővülésre. A napilapkiadáson kívül nincs blokkolt terület. Az új befektetés annak függvénye, hogy az önmagában is nyereséges legyen, illetve ki lehessen használni a szinergiákat a már meglévő részlegekkel.

Mit gondol a számtalan példányszám-növelési kísérlet ellenére is csak tizenötezer körüli darabszámban értékesített Figyelő szerepléséről?

Az elvárás az, hogy a Figyelő mint önálló termék legalább nullszaldós legyen az idén. Ezt a kiadó már megengedheti magának. A márkanév erejét mindenesetre más termékekben is próbáljuk felhasználni. Jól működik a konferenciaszervezés, a Figyelő Trend lap, valamint a Top 200 kiadvány és rendezvény is sikeres. Azaz ha a márkanév-kiterjesztést vesszük, akkor a portfólió nyereségesnek tekinthető.Úgy érezzük, hogy a Figyelőnek a magyar közgondolkodásban komoly szerepe van, és példányszámának stabilitása is nagy érték, amikor más lapok, köztük a hasonló karakterűek példányszáma is folyamatosan csökken. Egyébként további erőfeszítéseket teszünk tartalmilag és vizualitását tekintve is lap érdekében.

Negyvenkét százalékos részesedéssel a "markában" elképzelhetőnek tart újabb magazinokat a piacon?

A piac még bővíthető, a vásárlóerő ugyanis tovább nő, a kérdés csak az, hogy mire költik majd a pénzüket az emberek. A vásárlóerő ráadásul hirdetői célcsoportnak is jó. Ma Magyarországon 53 eurót költenek a hirdetők egy főre, ez Németországban 180, Nagy-Britanniában pedig kétszáz fölött van. Hihetetlen erő lehet még a hazai reklámpiacban. Hazánkban a reklámköltések aránya a GDP-hez képest 0,7 százalék, Nyugat-Európában a 0,9-et is eléri. Ez azt jelenti, hogy még közel 40 százalékkal nőhet a reklámköltés GDP-hez képest. Ha új lap jelenik meg, az mindig növeli a piacot. A meglévők példányszáma nem csökken, ami azt is jelenti, hogy a keresztolvasottság egyre jellemzőbb.

A Magyar Lapkiadók Egyesületének elnökeként is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Folytatódik az áfalobbi?

A magyar politika a lapot terméknek tekinti és nem többnek. Ezzel az európai normáktól - egyedüliként - teljesen eltér. Ha a helyzet nem változik, akkor elsekélyesedhet a közéleti sajtó. Továbbra sincs elmozdulás az áfaügyben, de nem adjuk fel. Az egykulcsos áfa miatt ráadásul még aktualitása is van az ügynek: először öt százalékról tizenkettőre, majd 15-re ugrott az adószint. Most menjen fel 19-re? Ez egy 80 milliárd forintos piac, ha a régi és a tervezett új áfakör közötti 19 százalékpontos különbséget vesszük, akkor 14 milliárd forinttal több áfát kell befizetni. 14 milliárd forint becslésem szerint legalább a kétszerese az egész szakma összprofitjának.

Mit szeretne leginkább megvalósítani 2005-ben? Mitől vár sikert?

A legfontosabb feladat a termékfejlesztés. A cél, hogy a nehezedő viszonyok között is megtaláljuk azokat a formákat, amelyekből sikeres terméket lehet készíteni. Ráállunk a tartalmi fejlesztésre, valamint több lap megjelentetését tervezzük. Az áttörést az internetben látjuk: mennyiségi és minőségi tekintetben. Nem kizárt, hogy a Sanoma az idén átveszi a első helyet az online piacon.

A legnagyobb hazai magazinkiadó menedzsere szerint a társaság még nem jutott el a csúcsra. A cég most az online

piacon készül az élre ugrani. Simon Krisztián-->