CO2-kereskedelem - romló kilátások a Mátrai Erőműben

Magyarország legnagyobb szénerőműve több száz millió forintot invesztált az elmúlt év végén, hogy maradéktalanul eleget tegyen a CO2-kibocsátás mérésére és nyomon követésére vonatkozó EU-irányelveknek, a kormányrendeletnek, illetve a kibocsátási engedély előírásainak. Kérdés, hogy megtérül-e, illetve meg tudja-e őrizni a pozícióját a magyar piaci szegmensben, vagy alacsonyabb kibocsátási, de dupla energiaköltségű gázbázisú villamos energiával kell pótolni. Erről és a CO2-kereskedelemről beszélgettünk Valaska Józseffel, a Mátrai Erőmű Rt. elnökével.

Magyarország legnagyobb szénerőműve a Mátrai Erőmű Rt. 8,5 millió tonna hazai lignit felhasználásával a villamosenergia-szükségletek 14%-át elégíti ki. A Paks utáni második legolcsóbb termelő termelése csökkentésre kényszerülhet, ha nem jut elegendő kibocsátási egységhez.

Az okok nem a vállalat rovására írhatók, sőt még az államigazgatásra sem mutogat a Mátra, egyszerűen a magyar lignit karbontartalma (23,1%) lényegesen magasabb, mint az EU-átlag (19,2%), ami a modellépítésnél alapul lett véve, így a kibocsátási tényező is 12%-kal a közösségi érték fölött mozog - hangsúlyozza a Mátrai Erőmű Rt. elnöke.

A korábbi években a szén-dioxid-kibocsátás nem volt ellenőrzött paraméter, és a sajátosságokra csak az engedélyezési folyamatban derült fény, amit a 2005. január 1-jétől 250 M Ft beruházással kiépített mérési és nyomon követési rendszer napjainkra igazolt.

Ez mit jelent a Mátra számára?

Mindenek előtt szeretném hangsúlyozni, az érintett minisztériumok ismerik a problémakört, és közösen keressük a szakmai-politikai megoldást.

Ha nem találnánk, az azt jelentené, hogy a Mátrának kb. 10% kvótahiánya keletkezne, és a termelése visszafejlesztésére kényszerülne rövid távon.

Ez nem cél és nem is következhet be, felelős gondolkodás van ebben a kérdésben, és a miniszter úr is többször hangsúlyozta, hogy az első ciklusban kvótahiány miatt egyetlen cég/munkahely sem kerül veszélybe.

Miért nem gondolkodik a Mátra kvótavásárlásban?

A lignit bázisú villamosenergia-termelés nyereséges ugyan, de például 2004-ben (a 2005. évi tervek is ezzel számolnak) az 1 MWh villamosenergia-termelésre 1550 Ft nyereség jutott, a kvótaköltség pedig - 5 ?/tonna áron is - 1750 Ft lenne, vagyis csak veszteséggel tudna a Mátra termelni.

A hazai aukción sem tervez a Mátra kvótát vásárolni?

De, a társaságra eső kvótakeret kb 2,5%-át a Mátra mindenképpen megvásárolja, mert belátja, hogy ezekre a forrásokra az energiapolitikai és a környezetvédelmi programokban a minisztériumoknak szüksége van.

Tesszük ezt mindamellett, hogy a fentiekben is említett 1 MWh villamosenergia-termelésre 2500-2600 Ft költségvetési befizetés jut adók és járulékok formájában, de ezért is kedvező a hazai termelés - meg persze a Mátra-Bükkalján fenntartott kb. 5000 munkahely miatt is.

Tervezi a Mátra a CO2-kibocsátás csökkentését?

Igen, de ez több év alatt valósul meg, és már középtávon (2007-ig) is 20 milliárd Ft beruházást igényel. Középtávon a Mátra a hatásfok javításával az 1 kWh villamosenergia-termelésre jutó CO2-kibocsátást - magas hatásfokú gázturbinás körfolyamatoknak a szenes technológiába integrálásával - kb 5%-kal csökkenti. Ez szinkronban van az EU törekvésével.

Emellett vizsgáljuk CO2-semleges tüzelőanyagok (fa-, illetve energiaültetvények) hasznosítását, de ez nem kedvező a bányászati munkahelyeknek.

Az évtized végén - amikor a 100 MW-os blokkok leállnak - új, magas hatásfokú (>40%) széntüzelésű blokk (440 MW) üzembeállítása javíthatja a fajlagos szén-dioxid-emissziót - mondta végezetül lapunknak Valaska József, a Mátrai Erőmű Részvénytársaság igazgatóságának elnöke.