Dinamikus fejlődés 2004-ben
A 2004. évben a pénztári szektort nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődés jellemezte, ám elmondható, hogy a leggyorsabb ütemű fejlődés az egészségpénztáraknál tapasztalható - állapítja meg az a jelentés, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tett közzé internetes honlapján. A PSZÁF értékelése szerint a magánnyugdíjpénztárak eléggé determinált pályán haladnak, amely annak tudható be, hogy a résztvevők köre és a befizetések mértéke jogszabályokban meghatározott, illetve közrejátszik benne az is, hogy ezek a szereplők egyelőre csak csekély mértékű szolgáltatást teljesítenek.
A harmadik negyedév végén 42 egészségpénztár működött a magyar piacon, amelynek öszszesített taglétszáma 322,8 ezerre tehető: ez 62,3 százalékos éves gyarapodást jelent, ami annak a bizonyítéka, hogy az egészségpénztárak népszerűsége továbbra is gyors növekedést mutat - derül ki a felügyelet jelentéséből.
A létszámnövekedés egyébként leginkább a banki hátterű pénztárakat jellemezte az idén: az MKB pénztára például 2004 végére - az egy évvel korábbi nem egészen ezerről - tízezerre növelte taglétszámát, a vagyon pedig meghaladta az 500 millió forintot. A bankok ugyanis egyre inkább fantáziát látnak ebben az üzletágban, hiszen az egészségkártyán keresztül fejleszthetik kártyaüzletágukat, és kapcsolt szolgáltatásokat is kínálhatnak ügyfeleiknek.
A gyors taglétszámbővülés hátterében az is meghúzódhat, hogy több cég cafeteriarendszert vezet be, ennek keretén belül lehetőséget biztosítva arra, hogy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást is fizessen. Ennek megfelelően a fiatalabb korosztályhoz tartozó alkalmazottaknak megéri igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, hiszen nagyságrendekkel több pénzt tudnak így kivenni, mint ha munkabér gyanánt vinnék haza az adott összeg adózás után fennmaradó részét.
Az egészségpénztárak dinamikus fejlődése a létszámnövekedés által a tagdíjbefizetésekben is érzékelhető. 2004. harmadik negyedév végén az egészségpénztári szektorban az összesített tagdíjjellegű bevétel és támogatás értéke 15,4 milliárd forint lett, amely hozzávetőlegesen kétharmadával több, mint ugyanezen bevétel értéke egy évvel korábban. Ez a növekedési ütem valamelyest magasabb a taglétszám - egyébként 62,3 százalékos - éves növekedési üteménél.
Az önkéntes egészségpénztárak folyamatos szolgáltatást nyújtanak, elsősorban prevenciós jellegű szűrővizsgálatokat, fogorvosi kezelést, illetve gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlását támogatják. 2004 első három negyedéve folyamán az egészségpénztárak esetében a szolgáltatási kiadások értéke 10,5 milliárd forint volt, ami 65 százalékosnál nagyobb éves növekedést jelent. (A tagdíjbevételek ezen időszak alatt viszont 66,3 százalékkal növekedtek.)
Az egészségpénztárak vagyona 2004. harmadik negyedév végére a felügyelet adatai szerint 17 milliárd forintra növekedett. Ez 2003 ugyanezen időszakához képest 51,5 százalékos gyarapodást jelez. Az egészségpénztárak portfóliója - a folyamatos szolgáltatásnyújtás és így a folyamatos likviditási igény biztosítása miatt - a nyugdíjpénztárakétól eltérő képet mutat. Az említett okból kifolyólag nem meglepő tehát a magas bankszámla-, bankbetét- és készpénzállomány, amely 2004. harmadik negyedév végén tovább növekedett. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektorhoz hasonlóan az állampapír-állomány továbbra is magas - 77,1 százalékos - maradt.
Az egészségpénztárak 2004 első három negyedéve során 1,8 milliárd forintot számoltak el a működési ráfordításokra, amely összeg jelentősen, 51,5 százalékkal magasabb az előző év ezen időszakában tapasztaltnál. A működési költségek megoszlásában egy év alatt nem következett be számottevő változás: a kiadásokon belül az igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódók és a személyi jellegűek súlya a meghatározó.
