Gond a bioüzemanyagokkal
Komoly akadályokba ütközhet az Európai Unió azon célkitűzése, hogy 2010-re a közlekedésben használt fosszilis üzemanyagok (benzin és gázolaj) 5,75 százalékát bioüzemanyagokkal helyettesítsék - derül ki egy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett írásból. A brüsszeli szakértők által még tavaly év végén elkészített anyag szerint a biodízel-termelés felfuttatása ugyanis kedvezőtlen hatást gyakorolhat a megújuló energiaforrások fejlesztésére, s tovább fokozhatja a mezőgazdasági földhasználat intenzitását, amely ellentétes a biológiai sokféleség megőrzésével.
A mezőgazdasági terményekből előállított bioüzemanyagok egyrészt hozzájárulnak a közlekedés okozta - üvegházhatást okozó - szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez. Emellett a közlekedés 98 százalékos kőolajfüggőségének csökkentésével megteremtik az ágazat több lábon állásának feltételeit, javítva az üzemanyag-ellátás biztonságát, s alternatív bevételi forrást biztosítanak az EU mezőgazdasági területei számára is. A bioüzemanyag részesedése a közúti közlekedés energiafelhasználásában az 1999-es 0,25 százalékos szintről 2004-re egy százalék közelébe emelkedett. Ennek kétharmadát Francia- és Németországban állítják elő, ahol speciális adózási feltételekkel ösztönzik a termelést.
A problémát az okozza, hogy a termények (biomassza) átalakítása biodízellé jóval kisebb energia- és szén-dioxid-kibocsátás megtakarításával jár az egyéb hasznosítási módokhoz képest. A biomassza villamos energia előállítása céljából történő közvetlen erőművi eltüzelésének hatásfoka jóval magasabb. A termőföldek egyéb energiaterményekről bioüzemanyagra történő átállítását a brüsszeli szakértők szerint tehát nem is célszerű ösztönözni, mivel más energiatermények jobban elősegítik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A bioüzemanyagok előállításának túlzott erőltetése azt is megnehezíti, hogy 2010-re megvalósuljon a szárazföldi energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások részarányának 12 százalékra növelése.
A bioüzemanyagokról szóló irányelv hatása a szakértők szerint az olajrepce, a napraforgó és a szója iránti keresletet is erősíti. Ugyanakkor a jelenlegi élemiszer-piaci árak mellett a bioüzemanyagok iránti növekvő keresletet csak részben lehet azzal kielégíteni, hogy a lehetséges alapanyagokból élelmiszer helyett üzemanyagot gyártanak. Emellett várhatóan a megművelt területek nagyságát is növelni kell, s tanulmányok szerint a bioüzemanyagnak való termények 2010-re az összes termőföld 4-13 százalékát fogják elfoglalni. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó célokat figyelembe véve pedig az energiaterményeknek az unió összes mezőgazdasági területének 11-28 százalékára lehet szüksége. Ehhez a rég parlagon heverő földek művelésbe vonására lehet szükség, ami ismét csak a szén-dioxid-kibocsátás növekedését vonja maga után. Másrészt az intenzív termelés kiterjesztésének másik következménye, hogy az érintett területeken jelentősen csökkenhet a biológiai sokféleség.
Más okok miatt, ám évek óta egy helyben toporog a biodízel-termelés beindítása Magyarországon is. Állami támogatással Kunhegyesen felépült egy évi háromezer tonna kapacitású biodízelüzem, ám ezt egy rövid próbaüzemet követően leállították. A jogszabályok csak zártkörű értékesítést tettek lehetővé a mezőgazdasági termelők részére, ám a termelőknek az áfa-viszszatérítési lehetőség miatt jobban megérte, ha a hagyományos gázolajat választották. A jövedékiadó-mentességet kihasználva az üzem literenként 160-170 forintért tudja a biodízelt előállítani, ám a kedvezményekkel a gazdák a normál gázolajhoz 130-140 forintért is hozzá tudnak jutni. Könnyítést jelent, hogy a kormány tavaly ősszel úgy döntött, hogy a bioüzemanyagot ötszázalékos arányban a gázolajba keverve is lehessen értékesíteni. Ezzel elvileg lehetővé teszi, hogy az üzemanyag-nagykereskedőknek való értékesítést, ám konkrét megrendelés azóta sem érkezett a kunhegyesi üzem részére.
