Pilótái is megvennék a Malévet
Négy éven belül immár a negyedik vezetés kísérli meg holnaptól stabilizálni a Malév helyzetét: ma ugyanis a főtulajdonos ÁPV Rt. várhatóan Gönci Jánost választatja meg vezérigazgatónak és Hónig Pétert elnöknek a rendkívüli közgyűlésen. Sándor László elnök-vezérigazgató - részben külső nyomásra - mai hatállyal, január közepén lemondott, noha előzőleg azt ígérte, hogy a privatizáció végéig a társaság élén marad.
Egyelőre csak a bizonytalanság biztos a Malévnél. Az is lehet, hogy a két új vezető mandátuma csak ideiglenes, ugyanis a hónap végén lejáró privatizációs határidőt követően, legfeljebb harminc nappal később új tulajdonosa is lehet a nemzeti légitársaságnak, aki akár teljesen más személyeket állíthat a vállalat élére.
Gönci János jelenleg rendelkezési állományban van a privatizációs szervezetnél, és igazgatósági tag a Budapest Airport Rt.-nél. A légiközlekedési tapasztalata több mint tízéves, az évezred elején a Malév igazgatóságában is benne volt Huszty András elnöksége idején. A kilencvenes évek második felében a Group 4 biztonsági céget vezette. Hónig Péter logisztikai és gépipari társaságok vezetőjeként, a GM helyettes államtitkáraként, legutóbb a Dunaferr első embereként vált ismertté.
A páros támogatottsága részben attól is függ, hogy a Malév-privatizációban ki lesz a nyertes, illetve az ÁPV Rt. egyáltalán eredményesnek értékeli-e a pályázatokat. Több lap szerint az előző pályázaton is indult, részben magyar tulajdonú Aviation Solutions Konzorcium (ASK), továbbá a kirgiz légitársaság, az Air One olasz légicég és a Malév-pilóták alkotta Sky Alliance Rt. vásárolta meg a dokumentációt. Utóbbi cég fel-ügyelőbizottságának elnöke, Nagy Zoltán lapunknak részletesen beszámolt terveikről.
Az elődszervezetet is beszámítva a hatéves Sky Alliance kétszáz részvényesének többsége ma is hajózó Malév-pilóta. Ez eleve meghatározza elképzeléseiket. E szerint egy a nemzeti jelleget jobban kihasználó, a hosszú távú járatokat megtartó és fejlesztő, a rövid távú, ráhordó járatok számát pedig növelő stratégiával lépnének fel. Nagy Zoltán nem árult el részleteket arról, hogy mely pénzintézetekkel, illetve befektetői partnerekkel tárgyalnak, de jelezte: feltétlenül egy konzorcium tagjaként érhetnek el sikert. Az rt. azután döntött a mostani indulásról, hogy az ÁPV Rt. - részben a korábbi pályázat iránt érdeklődők (de nem jelentkezők) nyomására - már nem írta elő a teljes Malév-adósság (36 milliárd forint) átvállalását. Az ASK és a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest eleve elzárkózott ettől.
Arra a kérdésre, hogy folytatnák-e a szervezet megkezdett átalakítását, és valóban több száz fővel csökkentenék-e a létszámot, mint az a pénzügyi helyzet súlyosabbá válása esetén egyébként elkerülhetetlen lenne, Nagy Zoltán azt felelte: a cég szemében a racionalizálás nem egyenlő az elbocsátással, sőt, a járatszámnövelés miatt inkább átcsoportosítás lehetséges. Szerinte fontos szempont lehet cégük megítélésében, hogy teljesen hazai tulajdonú, szakmailag hozzáértőkből álló és nem pénzügyi befektetőkből álló társaságról van szó.
Bárki lesz is a Malév vevője, számolnia kell azzal, hogy pénzügyi és kereskedelmi téren is szűk mozgástere lesz. Az üzemelés folytonosságának fenntartásához már rövid távon is milliárdok szükségesek. A járatrendszer rugalmasabbá tétele hatékonyabb kapacitásmenedzsmentet követel, az értékesítésben pedig nagyobb ütemben kell növelni az online foglalások arányát, mint eddig. A diszkont-légitársaságok fokozódó nyomást fejtenek ki, bizonyos járatoknál már most megelőzték a Malévet, noha összességében inkább generálják a forgalmat, semmint elvesznek utasokat tőle.
Az egész Malév-működést féltő szemmel nézik a Budapest Airport Rt.-nél is, hiszen a repülőtér-üzemeltető társaság bevételének fele a Malévtől származik. Tavaly év végén egy belső munkacsoport alakult Ferihegyen, amely a légitársaság helyzetének súlyosabbra fordulásával előálló helyzetet elemezte. Úgy tudjuk, hogy ezt a munkát akkor csak felfüggesztették, de nem zárták le.
