Tőzsdékre viszik a kvótákat
Bár az a korábbi elképzelés nem valósulhatott meg, hogy a kibocsátási egységek Magyarországon értékpapír formájában jelenjenek meg, ennek ellenére idehaza is megkezdődtek az előkészületek arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Keler Rt. rendszerébe is bevonják. Mátrai Károly, a Keler Rt. üzletfejlesztési igazgatója kérdésünkre elmondta: arra számítanak, hogy a jogszabályi környezet megteremtését követően a szén-dioxid-kibocsátó cégek a nyár elejéig megkapják kibocsátási egységeiket, s ezt követően már nagyon gyorsan be lehet vezetni a kvótákat a tőzsdei kereskedésbe. A BÉT és a Keler képviselői azt is el szeretnék érni, hogy azt a 2,5 százaléknyi kvótamennyiséget, amelyet a kormány árverés útján kíván kiosztani, a tőzsdén értékesítsék. A kvótáknak várhatóan legfeljebb tíz százaléka fog megjelenni a spotpiacon. Ez anyagilag nem képvisel nagy értéket, ám olyan innovatív termékről van szó, melyet mindenképp célszerű bevezetni a tőzsdei kereskedésbe - tette hozzá a szakértő.
A hazai létesítményeknek a 2005 és 2007 közötti időszakra összesen 93,7 millió - darabonként egy tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító - kvótát osztanak ki. Nyolceurós kvótaárral számolva ennek értéke mintegy 750 millió eurót (183 mil-
liárd forint) testesít meg, ám ennek nagy része várhatóan egyáltalán nem jelenik majd meg a kereskedésben.
A várható ügyletek nagyságrendjét és menetét azért is nehéz megbecsülni, mert a szén-dioxid-kibocsátó cégek sem tudják,
mennyi kvótával gazdálkodhatnak majd. Egyelőre nem világos, elegendő lesz-e cégünknek a kiosztandó kvótamennyiség, s nem tudjuk, hogy a kormány elismeri-e többletkvótákkal fejlesztésünket, amelynek részeként széntüzelésűről biomassza- és földgáztüzelésűre állítottuk át erőművünket - fogalmazott Marczy Attila. A Pannonpower csoporthoz tartozó Pannontrading Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a cégcsoport a kvóta adásvételi ügyleteinek lebonyolítására saját szervezetet hozott létre, bár nem zárja ki külső közreműködők bevonását sem.
A kvótakiosztás körüli bizonytalanság miatt a nagy cégek többsége nem is számol azzal, hogy a következő hónapokban eladóként vagy vevőként megjelenjen a piacon. Mindenesetre több vállalatnál, így a Mol Rt.-nél és a Mátrai Erőmű Rt.-nél is arról számoltak be lapunknak, hogy az előzetes számítások szerint végleges kibocsátási egységeik várhatóan alacsonyabbak lesznek, mint a működéséhez szükséges kvótahányad. Épp ezért az utóbbi cégnél azt fontolgatják, hogy a későbbiekben az éves kibocsátás 2,5-3 százalékát a nemzeti aukción vásárolják meg. Mindeközben a legtöbb nagy uniós országban már márciusban megindul a szén-dioxid-kibocsátási jogok tőzsdei kereskedelme. A határidős és az azonnali elszámolású kereskedelem általában egyszerre debütál majd. A folyamatban az élen Svédország áll, hisz a stockholmi Nord Pool tőzsdén már elkezdődött az üzletelés. Az első napon négy üzlet keretében 45 ezer tonnányi kibocsátási jog cserélt gazdát - írja a Financial Times Deutschland. Az első üzletet a francia EdF és a Statoil kötötte ötezer tonnára, tonnánként 7,15 eurós áron.
Az Egyesült Királyságban a kereskedés március elsején veszi kezdetét. Az ügyleteket a londoni ECX (European Climate Exchange) bonyolítja majd le.
Ausztriában az EXXA energiatőzsdén forognak majd a szenynyezési jogok, kezdetben csak határidős termékként. Franciaországban ugyancsak márciusban indul az üzletelés az Powernext energiatőzsde elektronikus platformján, míg Olaszországban és a tavaly csatlakozott tíz államban egyelőre nincsenek világos tervek.
Németországban a lipcsei EXX áramtőzsdén márciustól startolna a kereskedelem, ugyanakkor hónapok óta folyik a tőzsdén kívüli határidős kereskedelem az érintett cégek között. Ezen ügyletek alapján az EXX már ma is indexet publikál, hogy segítse az árképzést. Az árfolyam manapság tonnánként 7,3 euró körül mozog, s csak januárban mintegy ötmillió tonnára szóló jog cserélt gazdát. (NIG-JP)
