A hegymászók és a többiek
Képzelje el, hogy elveszítette egy fontos ügyfelét, vagy hogy a főnöke rendszeresen figyelmen kívül hagyja fontos javaslatait: ön vajon hogyan reagál? Gyorsan újragondolja a helyzetet, és kitalál valamit, hogy kedvezőbben alakuljanak a dolgok, vagy nem tesz semmit, mert úgy véli, hogy az élet már csak ilyen, tele van veszteségekkel és csalódásokkal?
Ha valakinek az úgynevezett állóképesség-kvóciense (AQ) alacsony, akkor bajok esetén csak panaszkodik, szidja a körülményeket és a főnökeit is - állítja Kovács Eszter, a Profil Training ügyvezető igazgatója.
Az AQ olyan alkalmazott mérőeszköz, amellyel mérni lehet egy személy nehéz helyzetekre adott (szervezeti átalakítások, kudarcok, stresszhelyzetek) automatikus viselkedési mintájának hatékonyságát. A megpróbáltatásokra adott reakciók alapján a dolgozók és a vezetők is három típusba sorolhatók - fogalmaz Kovács Eszter. A feladók a hegy láttán hátat fordítanak, a táborozók nekiindulnak a hegynek, és el is jutnak különböző magasságokig, a harmadik csoportba tartozó valódi hegymászók pedig a csúcsok meghódítására törekszenek. Kutatások bizonyítják, hogy ma világszerte a munkatársak 80 százaléka táborozó, akik karrierjükben eljutottak egy bizonyos pontig, és ott berendezkedtek egy kellemes és biztonságos táborhelyen. Jó hír, hogy az AQ hatékonyan fejleszthető, vagyis a táborozók, sőt a feladók is képesek újra nekivágni egy félelmetesnek tűnő hegynek, feladatnak, kihívásnak - húzza alá a Profil Training ügyvezetője. (VG)
