A vidékpolitika nem csak az agráriumról szól: jön az Okos Falu Program, Budapest nem ellenség – elmondta terveit az egyik legfontosabb minisztérium jelöltje
Lőrincz Viktória kedden reggel 8 órakor áll a parlament vidék- és településfejlesztési bizottsága elé kinevezés előtti meghallgatásán. A leendő Tisza-kormány egyik stratégiai jelentőségű tárcáját vezetné: a vidék-, terület- és részben önkormányzat-fejlesztési ügyeket vinné egy új minisztériumi struktúrában.
A Somogyból érkező politikust Magyar Péter április végén nevezte meg terület- és vidékfejlesztési miniszterjelöltként. A Tisza Párt elnöke akkor azt hangsúlyozta, hogy Lőrincz önkormányzati és jogi tapasztalata segítheti a vidéki térségek felzárkóztatását, valamint a területi különbségek csökkentését.
A miniszterjelölt szerint a magyar falvak és városok nem pusztán közigazgatási egységek, hanem azok a közösségek, amelyek az ország kultúráját, hagyományait és helyi gazdaságát fenntartják. Beszédében ugyanakkor arról is beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős területi különbségek alakultak ki az országban, és sok helyen erősödött a leszakadás, a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság érzése.
A meghallgatás egyik központi eleme a vidékfejlesztés újradefiniálása volt. A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy a vidékpolitikát nem lehet kizárólag agrárpolitikára szűkíteni.
„A vidék nemcsak a mezőgazdaságot jelenti” – fogalmazott, majd hozzátette: a vidékhez ugyanúgy hozzátartozik a mobilitás, a lakhatás, a digitális hozzáférés, a helyi gazdaság, az innováció, a közszolgáltatások és a közösségi élet is.
A fejlesztési források terjedjenek ki az egész vidékre
Lőrincz Viktória kritikusan beszélt az uniós vidékfejlesztési források jelenlegi rendszeréről is. Szerinte a támogatások jelentős része formálisan ugyan vidékfejlesztési célokat szolgál, a gyakorlatban azonban elsősorban mezőgazdasági támogatásként működik. Úgy vélte, ez torzítja a fejlesztéspolitikát, mert a vidéki életminőség komplex problémáira nem ad megfelelő választ.
A leendő minisztérium feladatai között kiemelte a területfejlesztés, a regionális politika, az önkormányzati rendszer és a közigazgatás összehangolását. Azt mondta: olyan államot szeretnének kialakítani, amely helyben elérhető, gyors, kiszámítható és szakmai alapon működik. A közigazgatás reformjáról szólva három fő területet nevezett meg:
- az ügyintézés egyszerűsítését,
- a szakmai működés megerősítését
- és a méltányos állami működés helyreállítását.
Külön kitért arra is, hogy szerinte a jelenlegi bérrendszer és intézményi struktúra miatt jelentős szakembervesztés indult meg az államigazgatásban.
„Túl alacsony bérekkel nem lehet hosszú távon megtartani az embereket” – fogalmazott a miniszterjelölt.
Lőrincz Viktória beszéde alapján az új tárca egyik legfontosabb célja a helyi közösségek és az önkormányzati rendszer megerősítése lehet, miközben a Tisza-kormány a vidékfejlesztést a korábbinál szélesebb társadalmi és gazdasági kérdésként kezelné.
Budapest és a vidék nem egymás ellenfelei
A terület- és vidékfejlesztésért felelős tárca várományosa szerint Magyarországnak fel kell készülnie az Európai Unió 2027 utáni támogatási rendszerére, miközben új alapokra kell helyezni az önkormányzatok, a vidéki térségek és Budapest kapcsolatát is.
A politikus hangsúlyozta: a fejlesztéspolitika csak akkor működik, ha az egyes rendszerek össze vannak kapcsolva, különben a támogatási rendszer „nem fejleszt, csak túlél”. Szerinte jelenleg az operatív programokban sok esetben 50 százalék feletti túlvállalás látható, miközben a tényleges kifizetések üteme ennél jóval alacsonyabb.
Jön az új uniós ciklus
Lőrincz szerint a 2027 utáni uniós költségvetési időszak alapvetően változtathatja meg a fejlesztéspolitikát. Úgy fogalmazott: az Európai Unió egyre inkább integrált, térségi alapú fejlesztési rendszerek felé mozdul el, ahol a hangsúly a komplex területi programokon lesz.
A miniszterjelölt arról beszélt, hogy az Európai Bizottság javaslatai alapján a jövőben a fejlesztési források egy részét közvetlenül vidékfejlesztési és térségi célokra különíthetik el. Hozzátette: miközben a közös agrárpolitika még mindig az uniós költségvetés egyik legnagyobb tétele, a vidéki térségek érdekeiért egyre keményebb verseny folyik Brüsszelben.
Az Európai Unió jelenlegi, 2021–2027-es költségvetésében a közös agrárpolitika teljes kerete mintegy 387 milliárd euró, ami az egész büdzsé közel harmadát jelenti. Magyarország ebben az időszakban több mint 14 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési forrásra jogosult.
Budapest nélkül nincs országos fejlődés
A meghallgatás egyik legfontosabb része Budapest szerepéről szólt. Lőrincz Viktória kijelentette: a főváros működése nem kizárólag budapesti ügy, hanem országos jelentőségű kérdés. „Budapest Magyarország gazdasági motorja, közlekedési központja és nemzetközi kapuja” – fogalmazott.
A miniszterjelölt szerint hosszú távon intézményes együttműködésre van szükség a mindenkori kormány és a fővárosi vezetés között, különösen a közlekedés, az infrastruktúra és a közszolgáltatások területén.
Beszédében hangsúlyozta: a város és a vidék nem egymás versenytársai, hanem egymásra utalt térségek. Szerinte erős kisvárosok nélkül nincs fenntartható vidék, ugyanakkor erős vidék nélkül a nagyvárosok fejlődése sem lehet tartós.
Az önkormányzatok bizalmát is visszaépítenék
Lőrincz szerint az elmúlt években sok önkormányzat elvesztette a kiszámítható működésbe vetett bizalmát. Úgy fogalmazott: túl sok település érezte azt, hogy „pályázni kell, várni kell, de a döntések nem helyben születnek”.
A miniszterjelölt szerint az önkormányzati rendszer reformja nem kizárólag finanszírozási kérdés, hanem bizalmi ügy is. Hangsúlyozta: nem lehet úgy fejleszteni az országot, hogy a települések jelentős része bizalmatlan saját államával szemben.
Magyarországon jelenleg 3155 önkormányzat működik, amelyek közül több mint kétezer 2000 fő alatti település. Az aprófalvas térségekben az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelentett az elvándorlás és az intézményi leépülés.
Tíz településenként jutna egymilliárd forint
A meghallgatás egyik legkonkrétabb vállalása a Szent István Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódott. Lőrincz Viktória szerint a cél az lenne, hogy körülbelül tíz település alkosson egy fejlesztési közösséget, amely évente akár egymilliárd forintos fejlesztési forrást is felhasználhatna.
A rendszer lényege az lenne, hogy a pénzek felhasználásáról nem központilag döntenének, hanem helyben, a térségi közösségek bevonásával. A miniszterjelölt szerint ez azért lehet hatékonyabb, mert egy balatoni település, egy leszakadó határ menti falu vagy egy agglomerációs térség problémái teljesen eltérnek egymástól.
Úgy fogalmazott: a helyi szereplők sokkal pontosabban látják, mire van valóban szükségük, mint egy központi rendszer.
„Az okos falu nem technológiai divat”
A meghallgatás egyik legérdekesebb része az úgynevezett „okos falu” koncepció volt. Lőrincz Viktória szerint az okos falu nem technológiai látványprojektet jelent, hanem azt, hogy egy vidéki közösség képes saját jövőjét megszervezni.
Az Európai Unió több éve támogatja a smart village programokat, amelyek célja a digitális szolgáltatások, helyi energiaközösségek, közösségi közlekedési rendszerek és helyi gazdasági együttműködések fejlesztése. Magyarországon ezek jelenleg még jellemzően pilotprogramként működnek.
A miniszterjelölt szerint azonban a 2027 utáni időszakban ez már a vidékpolitika egyik központi eleme lehet.
Turizmus, helyi gazdaság, vízmegtartás
Lőrincz Viktória beszédében kitért a vidéki turizmusra és a klímaalkalmazkodásra is. Azt mondta: a falusi és térségi turizmust nem tömegturisztikai logika mentén kell fejleszteni, hanem fenntartható, helyi értékekre épülő rendszerként.
Külön megemlítette a Balatont, a Tisza-tavat, a történelmi borvidékeket és a falusi turizmust mint kiemelt fejlesztési területeket.
A klímaváltozás kapcsán hangsúlyozta: a vízmegtartás és a tájhasználat átalakítása a következő évtizedek egyik legfontosabb vidékpolitikai kérdése lesz.
