
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszán soha nem lesz 200 kilométeres óránkénti sebesség – erről beszélt Vitézy Dávid hétfői parlamenti meghallgatásán. A közlekedési és beruházási miniszterjelölt szerint a beruházást annyira átalakították és „lefaragták”, hogy végül csak 160 km/órás pályát sikerült megépíteni.

Vitézy szerint a projekt eredetileg valóban 200 km/órás sebességre készült. A szükséges nyomvonal-korrekciókat és kisajátításokat is ehhez igazították, vagyis a beruházás elején még egy valódi nagysebességű vasúti fejlesztéssel számoltak.
Szó sem lehet a 200 km/órás Budapest-Belgrádról?
A problémák azonban akkor kezdődtek, amikor – Vitézy szavai szerint – a beruházást végző, kínai partnerekkel közösen működő konzorcium „még a kínai várakozásokhoz képest is brutálisan drága árakat” adott a projektre.
A leendő miniszter szerint ezután kezdődött a költségcsökkentés, ami a műszaki tartalom folyamatos visszavágását jelentette. Ennek egyik legfontosabb következménye az lett, hogy a szintbeli vasúti átjárók végül bent maradtak a projektben.
Ez pedig alapvetően meghatározza a maximális sebességet. „Szintbeli átjárókkal nem lehet 200-as sebességprofilt kialakítani” – fogalmazott Vitézy.
Emiatt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszán végül legfeljebb csak a 160 km/órás közlekedés lesz lehetséges.
A politikus szerint a beruházást „a rossz kompromisszumok egész sora” jellemzi, ezért az egész projektet „torzszülöttnek” nevezte.
A meghallgatáson arról is beszélt, hogy a kínai biztosítóberendezés és vonatbefolyásoló rendszer magyarországi telepítése emiatt sokkal nehezebb lett. Szerbiában ugyanis alig vannak szintbeli keresztezések, ezért ott egyszerűbb a rendszer működtetése és engedélyezése.
Magyarországon viszont a biztosítóberendezésnek rengeteg sorompót kell kezelnie, ami jelentősen bonyolítja az egész rendszert. A hatósági engedélyezés jelenleg is tart, ezért Vitézy szerint még mindig nem lehet megmondani, mikor indulhat el a személyforgalom.
Folytatódik a Budapest-Belgrád vasút kálváriája: újabb időpontot dobtak be, mikor indulhat el a személyforgalom
Tovább csúszik a személyforgalom indítása. Nagyon úgy tűnik, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalon csak fél év múlva utazhatunk.
A leendő miniszter elárulta, hogy a napokban találkozott Lázár János leköszönő miniszterrel is. Azt kérte tőle, hogy az átadás-átvételi dokumentumok között szerepeljenek azok a külső minőségbiztosítási jelentések is, amelyeket a szabadkai tragédia után rendeltek meg.
A magyar fél ugyanis már nem kizárólag a kínai szakemberek jelentéseire támaszkodik.
A minisztérium egy TÜV-rendszert használó külső német szakértői céget is bevont, hogy független képet kapjanak az elkészült pálya és rendszerek állapotáról.
Vitézy hangsúlyozta: személyforgalom csak akkor indulhat el a vonalon, ha minden műszaki és biztonsági kérdés megnyugtató választ kap.
A meghallgatáson szóba kerültek a beruházás titkosított szerződései is. A miniszterjelölt megerősítette, hogy kezdeményezni fogják ezek nyilvánosságra hozatalát, bár ehhez egyeztetésre lesz szükség a külüggyel és a kínai féllel is.
A Budapest-Belgrád vasútvonal az elmúlt évek egyik legfontosabb magyar-kínai projektjeként futott, de Vitézy hétfői kijelentései alapján az új kormány már most úgy döntött, inkább egy félresikerült, túlárazott és műszakilag visszabutított beruházásként tekint a projektre.
Itt vannak Vitézy Dávid első bejelentései: több gigaberuházásnál vizsgálatot indít, felkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal és a mohácsi Duna-híd – „A vasútfejlesztés korába lépünk”
A közlekedési és beruházási tárca leendő vezetője elmondta, mire készül. Vitézy Dávid szerint át kell lépni a vasútfejlesztés korába, ezt Magyar Péter neki kifejezetten feladatául szabta. Több dicséretet is megfogalmazott az előző közlekedési kormányzat működése kapcsán, ugyanakkor számos kifogást is emelt. Szinte az összes nagy beruházást – ahogy az autópálya-koncessziót is – ellenőrzik.





