BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20260218_bubevonat_teszt_01_VZ
Budapest–Belgrád vasútvonal

Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon

A leendő miniszter részletesen elmagyarázta, miért vált lehetetlenné a 200-as sebesség. Vitézy Dávid szerint eleve rossz kompromisszumokra épült a Budapest–Belgrád vasútvonal.

A Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszán soha nem lesz 200 kilométeres óránkénti sebesség – erről beszélt Vitézy Dávid hétfői parlamenti meghallgatásán. A közlekedési és beruházási miniszterjelölt szerint a beruházást annyira átalakították és „lefaragták”, hogy végül csak 160 km/órás pályát sikerült megépíteni.

Vitézy Dávid Budapest-Belgrád vasútvonal
Vitézy Dávid szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal egy „torzszülött projekt" lett / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Vitézy szerint a projekt eredetileg valóban 200 km/órás sebességre készült. A szükséges nyomvonal-korrekciókat és kisajátításokat is ehhez igazították, vagyis a beruházás elején még egy valódi nagysebességű vasúti fejlesztéssel számoltak.

Szó sem lehet a 200 km/órás Budapest-Belgrádról?

A problémák azonban akkor kezdődtek, amikor – Vitézy szavai szerint – a beruházást végző, kínai partnerekkel közösen működő konzorcium „még a kínai várakozásokhoz képest is brutálisan drága árakat” adott a projektre.

A leendő miniszter szerint ezután kezdődött a költségcsökkentés, ami a műszaki tartalom folyamatos visszavágását jelentette. Ennek egyik legfontosabb következménye az lett, hogy a szintbeli vasúti átjárók végül bent maradtak a projektben.

Ez pedig alapvetően meghatározza a maximális sebességet. „Szintbeli átjárókkal nem lehet 200-as sebességprofilt kialakítani” – fogalmazott Vitézy. 

Emiatt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszán végül legfeljebb csak a 160 km/órás közlekedés lesz lehetséges.

A politikus szerint a beruházást „a rossz kompromisszumok egész sora” jellemzi, ezért az egész projektet „torzszülöttnek” nevezte.

A meghallgatáson arról is beszélt, hogy a kínai biztosítóberendezés és vonatbefolyásoló rendszer magyarországi telepítése emiatt sokkal nehezebb lett. Szerbiában ugyanis alig vannak szintbeli keresztezések, ezért ott egyszerűbb a rendszer működtetése és engedélyezése.

Magyarországon viszont a biztosítóberendezésnek rengeteg sorompót kell kezelnie, ami jelentősen bonyolítja az egész rendszert. A hatósági engedélyezés jelenleg is tart, ezért Vitézy szerint még mindig nem lehet megmondani, mikor indulhat el a személyforgalom.

Folytatódik a Budapest-Belgrád vasút kálváriája: újabb időpontot dobtak be, mikor indulhat el a személyforgalom

Tovább csúszik a személyforgalom indítása. Nagyon úgy tűnik, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalon csak fél év múlva utazhatunk.

A leendő miniszter elárulta, hogy a napokban találkozott Lázár János leköszönő miniszterrel is. Azt kérte tőle, hogy az átadás-átvételi dokumentumok között szerepeljenek azok a külső minőségbiztosítási jelentések is, amelyeket a szabadkai tragédia után rendeltek meg.

A magyar fél ugyanis már nem kizárólag a kínai szakemberek jelentéseire támaszkodik. 

A minisztérium egy TÜV-rendszert használó külső német szakértői céget is bevont, hogy független képet kapjanak az elkészült pálya és rendszerek állapotáról.

Vitézy hangsúlyozta: személyforgalom csak akkor indulhat el a vonalon, ha minden műszaki és biztonsági kérdés megnyugtató választ kap.

A meghallgatáson szóba kerültek a beruházás titkosított szerződései is. A miniszterjelölt megerősítette, hogy kezdeményezni fogják ezek nyilvánosságra hozatalát, bár ehhez egyeztetésre lesz szükség a külüggyel és a kínai féllel is.

A Budapest-Belgrád vasútvonal az elmúlt évek egyik legfontosabb magyar-kínai projektjeként futott, de Vitézy hétfői kijelentései alapján az új kormány már most úgy döntött,  inkább egy félresikerült, túlárazott és műszakilag visszabutított beruházásként tekint a projektre.

Itt vannak Vitézy Dávid első bejelentései: több gigaberuházásnál vizsgálatot indít, felkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal és a mohácsi Duna-híd – „A vasútfejlesztés korába lépünk”

A közlekedési és beruházási tárca leendő vezetője elmondta, mire készül. Vitézy Dávid szerint át kell lépni a vasútfejlesztés korába, ezt Magyar Péter neki kifejezetten feladatául szabta. Több dicséretet is megfogalmazott az előző közlekedési kormányzat működése kapcsán, ugyanakkor számos kifogást is emelt. Szinte az összes nagy beruházást – ahogy az autópálya-koncessziót is – ellenőrzik.

 

 

 

  •  
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.