Itthon véget ért a karrierkánaán
Míg a nőket a továbbfejlődési és tanulási lehetőség vonzza egy munkahelyen, addig a férfiakat a fizetés és az előbbre jutási lehetőség motiválja - derül ki a Hobsons tanácsadó cég felméréséből. A tanulmány 800 olyan európai pályakezdő fiatalt kérdezett meg, akik legalább másfél éve részesei a munkaerőpiacnak.
A kutatás kimutatta, hogy a nők céltudatosabbak a munkájukkal kapcsolatos szakismeretek továbbfejlesztésében, mint a férfiak. Sőt arra is készek, hogy munkahelyet változtassanak a jobb képzési lehetőségek érdekében. A megkérdezett nők egyötöde az első munkahelyén a képzés hiányát jelölte meg legfőbb okként a felmondásra, szemben a férfiak 3 százalékával. A megkérdezett férfiakat sokkal inkább a fizetés érdekelte. Ezen túlmenően a karrierjükben való feljebb jutás leghatékonyabb formájának is egy nagyobb fizetéssel járó állás elfogadását tartották. Másfél év munka után a megkérdezett nők átlagosan évi 20-25 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak. A nők ezt a hátrányos megkülönböztetésnek tudták be, a férfiak többsége természetes jelenségnek kezelte.
Az előrelépés, illetve a jól fizető pozíciók azonban a férfiak többségét sem tölti el elégedettséggel, sokkal inkább úgy érzik, egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk. A szaporodó kihívásoknak hosszabb munkaidőben, akár napi 12-14 órában tudnak megfelelni egy-egy új poszton. A megkérdezett férfiak 55 százalékát léptették elő, vagy váltott új munkahelyet egy magasabb poszt miatt a másfél év alatt. Bár mindegyikük úgy ítélte meg, megérdemelte és szüksége volt az előléptetésre, egyharmaduk elismerte, nehezen birkózik meg a feladatokkal. A Hobsons Young Professional felmérése szerint a férfiak egyötöde azért hagyta ott első munkahelyét, mert túl stresszesnek tartotta, míg a nőknél ez az arány csupán 5 százalék volt.
Magyarországon a pályakezdőket két csoportra lehet osztani, akik szinte azonnal elhelyezkednek és építeni kezdik karrierjüket, míg a másik csoportba azok tartoznak, akik nem jutnak be a munkaerőpiac ajtaján - fogalmaz Soós Károly stratégiai tanácsadó.
Míg a kilencvenes évek elején a pályakezdők gyorsan elhelyezkedtek, sőt két-három év alatt - kellő ambíció és tudás segítségével - akár vezetői pozícióba kerülhettek, mára megtorpant a karrierlehetőség. Az akkor kinevezett vezetők, akik ma még csak a harmincas éveik közepén, végén járnak, elszántan ragaszkodnak munkájukhoz, és nem hagyják érvényesülni az új generációt. Ez érthető, ám a mostani fiatalok karrierépítő ösztöne épp ezért jóval kisebb lesz, mint az előzőé - állítja a szakember.
Soós Károly azt tanácsolja az elhelyezkedni képtelen pályakezdőknek, hogy bármi áron jussanak munkához, még akkor is, ha az alacsonyabb kvalitást igényel, mint meglévő végzettségük, tudásuk. Ha semmiképp nem sikerül álláshoz jutniuk, akkor képezzék tovább magukat, lehetőség szerint szakmát tanuljanak, vagy akár szerezzenek újabb diplomát, de kerüljék el a demoralizáló munkanélküliséget.
