Kihasználatlan uniós források
Az energiafelhasználás hatékonyságát jellemző energiaintenzitás tekintetében hazánk még jelentős hátrányban van a fejlett EU-országok viszonylatában, annak ellenére, hogy az ipar energiafaló ágazatainak átalakítása többnyire megtörtént. A további hatékonyság növelése és a környezeti terhelés csökkentése érdekében a piaci viszonyokhoz képest támogatni kell az energiahatékonyságot növelő fejlesztéseket, a megújuló energiaforrások felhasználását, valamint az energiaellátás biztonságát szolgáló lépéseket - mondja Nagy Zoltán, a Viktom Tanácsadó Iroda vezetője. Az ilyen típusú szubvencionálás az EU-ban is elfogadott és alkalmazott módszer. Magyar viszonylatban különösen indokolt a támogatás a tőkehiánnyal küszködő magánszférában, a kis- és középvállalkozások és az önkormányzatok által fenntartott létesítmények esetén. Szakértők a hosszú távú energiapolitika hiányával magyarázzák, hogy egyelőre nincs igazi gazdája a támogatási rendszernek, ennek következtében a meglévő szűkös források is elaprózódtak, szétforgácsolódtak, és együttes hatásuk még a lehetőségekhez képest is csekély.
A hazai energiaszektort érintő pályázati kiírásokból hiányzik a folyamatosság, tervezhetőség. Hasonlóan gond, hogy nem használjuk ki kellően az EU által kínált központi programokban való részvétel lehetőségét sem. Ez azért volna különösen fontos, mert ha már a hazai költségvetési és társfinanszírozási források korlátozottak is, ösztönözni és támogatni kellene a közvetlen EU-források bevonását a szektor fejlesztésébe. A pluszforrások bevonása mellett ez előmozdítaná az uniós integrációt - jegyzi meg Nagy Zoltán, aki úgy véli, hogy az elsősorban szervezési, tájékoztatási és tanácsadói munka költségei elenyészők a kapott hozadékhoz képest, de ebben gyorsan kellene dönteni és lépni, mert a csatlakozásunk kapcsán felkínált egyedi lehetőségek várhatóan csak néhány évre szólnak.
A nemzeti költségvetés terhére különböző cél-előirányzati alapokból támogatott pályázatok 2004-ben széles spektrumban érintették az energiaszektort, de a széttagoltságukra jellemző, hogy a gazdasági, a környezetvédelmi, a belügyi tárca különböző részlegei és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal is írt ki energiatakarékossági pályázatot. A pályázati szempontból kedvezőnek mondható tavalyi esztendő után a mára kirajzolódó 2005. évi lehetőségek a hazai pályázati rendszerben lényeges változást, csökkenést mutatnak, különösen igaz ez a költségvetés terhére kiírt pályázatok esetén.
A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint 2005-ben nem lesznek kiírva az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felhasználásának gerincét adó Nemzeti energiatakarékossági program pályázatai, így minden bizonnyal csak vágy marad az egyébként kormányhatározatban rögzített, 2010-ig meghirdetett energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégia.
A pályázati rendszer változtatása maga után vonja - magyarázza Nagy Zoltán -, hogy a nemzeti költségvetés terhére korábban kiírt pályázatok megszüntetése vagy ideiglenes szüneteltetése mindenképpen elbizonytalanítja a piaci szereplőket, főleg a tervezhető jövőbeni fejlesztések területén. Ez különösen hátrányos egy olyan iparágban, ahol a beruházások megtérülése általában öt-tíz év, és a döntéseket hosszú távra kell meghozni.
