Kogenerációs tartalékok
A kapcsoltan hő- és villamos energiát termelő, úgynevezett kogenerációs egységekben alkalmazott technológiák már közel száz éve ismertek, használatosak. Maga a hulladékhő-hasznosítás, tehát a kogeneráció a 40-es, 50-es években kezdett terjedni világszerte, Magyarországon a rendszerváltás után élénkült meg ez a piac - mondja Bercsi Gábor, a Sinergy Kft. ügyvezetője, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szakmai alelnöke. Hozzáteszi, ezen egységek legnagyobb előnye, hogy hatékonyabbak a hagyományos energiatermelő berendezéseknél, amely Magyarország esetében komoly importmegtakarítást jelent. Másrészt jelentősen csökkenhető általuk a szén-dioxid-kibocsátás. A kapcsolt termeléshez mindenképp szükség van a villamos hálózati kapcsolatra és a hőfogyasztásra. Olyan helyen érdemes kogenerációs termelésben gondolkodni, ahol vagy kommunális igény van, mint például a távhőellátás, vagy ipari hőigény jelentkezik, illetve kórházak, nagyobb intézmények, bevásárlóközpontok esetében - érvel az MKET szakmai alelnöke.
A technológiai fejlődés a minél kisebb egységek irányába mutat, ma már egy kisebb teljesítményű személygépkocsi-motorra alapozva egy családi ház villamos- és hőenergia igénye önállóan kielégíthető. A felső határ pedig a csillagos ég. Bercsi Gábor megjegyzi, a közelmúltban adták át Angliában a szigetország legnagyobb, 1500 megawattos kogenerációs erőművét.
Az adott országban jellemző méretet azonban a jogszabályi háttér határozza meg. Magyarországon a gázmotorok terjedtek el legnagyobb mértékben. Már az első villamosenergia-törvény megteremtette a lehetőséget a kapcsolt energiatermelő berendezések elterjedéshez, az áttörés pedig a távhőszolgáltatásban történt. Ez részben annak köszönhető, hogy a távhőszolgáltatás nem minden esetben volt korábban versenyképes az egyedi fűtéssel szemben, ennek javítására jó lehetőség volt a gázmotorok üzembe állítása. A kogenerációs beruházások esetében rövidebb a megtérülési idő, mint általában az erőművi szektorban, hiszen egy szenes erőművet 20-40 évre építenek, ezzel szemben egy kapcsolt egység hasznos élettartama 10-15 év. A befektetők ezek esetében átlagosan hétéves megtérüléssel számolnak.
A rendszerváltozást követően egészen 1994-ig ad hoc módon szabályozták Magyarországon a kogenerációs energiatermelést, s ez jelentős mértékben megnehezítette a befektetők dolgát. Két és fél évvel ezelőtt azonban változott a helyzet, és 2010-ig kiszámítható szabályozás lépett életbe, igaz, ahogy közeledik ez a dátum, úgy csökken a kiszámíthatóság, a tervezhetőség - jelzi a Sinergy Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, az ösztönzőrendszer önmagában megfelelő ahhoz, hogy a kapcsolt termelőberendezések aránya tovább növekedjen. Ugyanakkor a távhőellátásban telítődik a piac, viszont az iparban komoly növekedési lehetőségek vannak.
A magyarországi szabályozást azonban mindenképp át kell alakítani a tavaly megjelent uniós, kogenerációs direktívának megfelelően. A szükséges jogszabályváltoztatás szakmai előkészítése megkezdődött - közölte Bercsi Gábor -, az energiahivatal, illetve a gazdasági tárca már felhívta az együttműködésre az érintett szakmai szervezeteket.
