A férfiak utálnak vásárolni
Generációnként és társadalmanként változik, hogy mit, hol, mikor vásárolunk és mennyit pénz adunk ki "fogyasztásra". A magyarok szokásai nem térnek el a nyugati országokban jellemzőktől, időbeli eltolódás azonban megfigyelhető - állítja Törőcsik Mária professzor.
A Pécsi Tudományegyetem marketing tanszékének vizsgálata szerint fogyasztási szokásainkat az életkori különbségek és az értékrendünk kialakulásakor minket érő alapélmények határozzák meg leginkább. A kutatás vezetője úgy látja, a nyugati és a magyar társadalmat nagyjából azonos alapélmények érték, ezért - bár történelmünk másképp alakult - a vásárlási szokásokban nincs nagy eltérés. A felmérés eredményeképpen öt csoportba sorolhatók a hazai vásárlók. A legfiatalabb generáció tagjait tömörítő élményvásárlók sokkal inkább szórakozásnak, nem pedig terhes kötelességnek érzik, épp ezért rendszeresen szakítanak rá időt. Nem "bolthűek", szívesen mennek újabb és újabb helyekre, az akció nem nagyon érdekli őket. Ellentétben a második csoportot alkotó klaszszikus vásárlókkal, akiknek döntő részét a gyermekes háziaszszonyok alkotják. Helyzetükből adódóan ők költenek legtöbbet élelmiszerre. A főleg az idősebbek és legalacsonyabb iskolai végzettségűek alkotják a kényszervásárlók csoportját. Jellemző rájuk, hogy mindent egy helyen próbálnak beszerezni, leginkább azért, mert nem szeretnek vásárolni.
Külön csoportot alkotnak a fiatal generáció gyermektelen férfi tagjai (alig vásárlók), akikkel a legritkábban találkozhatunk a boltokban, a bevásárlást leginkább szüleikre vagy barátnőjükre bízzák. Közülük a legnagyobb csoportot a funkcionális vásárlók alkotják. A főleg középkorú, városi nők, akik bár előre megtervezetten vásárolnak, nem lelkesednek ezért az időtöltésért, ugyanakkor mégis előfordul, hogy a vásárlás élménybe fordul át náluk. Mint azt Törőcsik Má-riától megtudtuk, a fogyasztói magatartás a jövedelem függvényében az életkor előrehaladtával, de elsősorban a nyugdíj megjelenésével változik leginkább. Emellett a három generáció (idős, közép és fiatal) eltérő attitűdökkel viszonyul a pénzügyekhez is. Az idősek nem fogékonyak a technika vívmányaira, tapasztalataik szerint a legjobb helyen otthon van a pénz.
A középgeneráció már kevésbé konzervatív, gyakran használja technikát, míg a fiatalok számára a legtermészetesebb, hogy kártyával vásárolnak. A kisnyugdíjasoknak - anyagi helyzetükből adódóan - leginkább a pénz az érték, nem az abból megvehető áru. A középgeneráció ezzel ellentétben státusszimbólumként kezeli az új autót vagy az új bútort, a fiatalokat pedig leginkább a trendiség mozgatja és sokszor erőn felüli fogyasztás jellemzi. Ez az a generáció, amelynek a mintát a tömegkommunikáció befolyásolja. A fogyasztói magatartás szempontjából egyébként a nyugaton terjedőben lévő önként vállalt önmegtartóztatás, aszketizmus, nálunk még nem divat - mondta Törőcsik Mária. (BnyR)
