A gabonatárolás fejlesztési lehetőségei

A értékesítésre váró megnövekedett gabonakészlet miatt szükséges a meglévő tárolórendszerek technológiai korszerűsítése, illetve 1,5-2 millió tonna nagyságrendű új tárolókapacitás sürgős megépítése. A részletekről Herdovics Mihály, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos munkatársa tájékoztatta lapunkat.

A hazai szárítókapacitás korszerűtlen, a tárolási lehetőségek szűkösek, a kor technológiai követelményeinek nem felelnek meg - mondta Herdovics Mihály. A termelők számottevő része nem rendelkezik a szárítás és tárolás technikai eszközeivel, ezért a gazdaságok egy része már közvetlenül a betakarítás után a termény eladására kényszerül.

A mezőgazdasági üzemek, gazdaságok nagy része a betakarítás utáni feldolgozás, a "post harvesting" technológiai műveleteinek területén, valamint a szántóföldi növénytermesztés műszaki-technológiai színvonalától lényegesen elmaradt. A szárítóberendezések átlagos életkora húsz év feletti, és a korszerű torony-tárolókapacitás fele is a 80-as évek közepén épült, a világbanki program keretében.

A hazai tárolókapacitás mintegy 15-16 millió tonna.

Ebből 700-800 ezer betonsiló, 4,5-5 millió tonna fémtorony és 9-10 millió csarnoktároló. A szakember szerint a beton- és fémtárolók műszaki színvonala - kompromisszumokkal - úgy ahogy elfogadható, azonban a csarnoktárolók számottevő része elavult, a hosszabb ideig tartó tárolás technológiai követelményeinek nem tud eleget tenni. Ezen belül jelentős azon "szükségtároló rendszerek" megléte is, ahol azonban az építmény már nem felel meg a célnak: a tetőszerkezet beázik, a csapadékvíz elvezetése nem megoldott, az épület oldalfala hiányos, a szellőztetés, állagmegóvás technológiai feltételrendszere nincs biztosítva.

Különös tekintettel az intervenciós tárolás követelményeire, a megnövekedett (értékesítésre váró) - s emiatt tartósan raktározásra szoruló - gabonakészletekre mind a kukorica, mind a búza esetében szükséges egyrészt a meglévő tárolórendszerek technológiai korszerűsítése, másrészt pedig 1,5-2 millió tonna nagyságrendű új raktárkapacitás sürgős megépítése.

A rövid távon alkalmazható megoldást elsősorban központilag irányított és támogatott, logisztikailag átgondolt, a termelés területi eloszlásának megfelelő raktártelepek létesítésében látják - mondta a szakember.

Erre a célra a torony, illetve a gyorsan felépíthető, korszerű, technológiával szükség szerint kiegészített csarnoktárolók is javasolhatóak.

A teljesen gépesített toronytárolók elsősorban a nagyobb, több ezer hektáros üzemek, míg a csarnoktárolók főként az életképes gazdasági méretű, 50-500 hektáros közepes gazdaságok számára látszanak optimálisnak úgy, hogy a technológiai kiegészítések (a mobil és a beépített anyagmozgató rendszerek, a szellőztetés, az állagmegóvás és a hőmérsékletmérés eszközei) az anyagi eszközök függvényében, fokozatosan legyenek kiépíthetők. Idesorolható a telepi anyagfogadó, tisztító- és szárítórendszer kiépítése is, mivel ilyen berendezésekkel a gazdaságok mintegy 30 százaléka nincs ellátva.

A toronytárolók és a technológiával kiegészített csarnoktárolók mellett ismertek a többcélú, főképp rövidebb idejű tárolási feladatok megoldására alkalmas úgynevezett héjszerkezetű tárolók is. Példaként említette a szakember a világ számos országában ismert izraeli gyártmányú könnyűszerkezetes gabonatárolót, amely az USA-ban széles körben használatos. Ez - a hazai klimatikus viszonyok miatt szükséges technológiai kiegészítésekkel - jól alkalmazható gabonafélék tárolására. Megfelelő piaci ár esetén jelentősen segíthetnek a raktározási problémák megoldásában - mondta Herdovics Mihály.