Adósságcsapdában a hazai építőipar

Az építési piac gyökeres átalakulására számít az Euler Hermes (EH) hitelbiztosító. Prognózisuk szerint százszám szűnnek majd meg vállalkozások, amelyet egyrészt a megrendelések egyre szűkülő állományára, az ezekért vívott sokszor öngyilkos árversenyre, másrészt a fizetési fegyelem látványos lazulására vezetnek vissza. Tavaly 1250 hazai építőipari cég jutott a felszámolás, illetve a végelszámolás sorsára. A romló tendenciát jelzi, hogy az EH ügyfelei tavaly 390 millió forintnyi kárigényt jelentettek be, s az idei első negyedévben 73 százalékkal nőtt a követelésbehajtásra átadott ügyek száma 2004 hasonló időszakához képest - tudtuk meg Kozma Andrástól, az EH igazgatósági tagjától. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a kereskedelem mellett ma már az építőipar számít a fizetésképtelenség által leginkább veszélyeztetett ágazatnak.

Tavaly év végén 82 346 vállalkozás működött az építőiparban, míg a közel hasonló területű és népességű Ausztria csak nyolcezer ilyen céget tart el, noha az osztrák piac mérete lényegesen meghaladja a magyarét. Középtávon várhatóan az osztrákhoz közelítő arányok lesznek nálunk is. A megszűnő építőipari vállalkozások nagy része felszámolással tűnik el, adósságot hagyva maga után, a kényszervállalkozók pedig alkalmazottként visszamennek a megmaradt építőipari vállalatokhoz. A megszűnés elsősorban a közepes méretű cégeknél okozhat komolyabb hitelezői veszteségeket, náluk a kockázat magasabb. A közepes cégek megszűnése automatikusan magával vonja a kisvállalatok csődjét is, mert a bevett gyakorlat szerint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem fizetnek kisebb alvállalkozóiknak (akár mondvacsinált okok miatt), így akarnak időt nyerni a fizetésképtelenség elkerüléséhez. Ezzel azonban kivéreztetik azokat.

Jelentősen nem változik az ágazatban dolgozók jelenlegi, mintegy 270 ezer fős tábora - véli Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója. A szerkezetben viszont szerinte is komoly átrendeződések várhatók, számos egyéni és kisvállalkozás jelent és jelenik majd meg a piacon. Ezt az igazgató azzal magyarázza, hogy a túlméretezett cégek darabokra esnek szét, "osztódással" szaporodnak, miután nem tudják eltartani a felduzzasztott létszámot. A háromszáz főnél többet foglalkoztató cégek száma például az öt évvel ezelőtti 28-ról 19-re csökkent. Ez kedvezőtlen folyamat, hisz a létrejövő kisebb cégeknek sokkal nehezebb lépést tartaniuk a fejlődéssel, dolgozóik képzésére kevesebbet áldozhatnak, ez pedig a minőség rovására megy. Az ÉVOSZ szerint az építőiparnak gőzerővel készülnie kell a Nemzeti fejlesztési terv 2-ben megfogalmazott feladatok végrehajtására. Az országba érkező eurómilliárdok 80 százaléka építőipari beruházásokra megy majd el, s félő, ha nem elég versenyképesek a magyar cégek, akkor a megrendeléseket külföldi vállalatok viszik majd el.

Az építőipar rákfenéje a körbetartozás; az ÉVOSZ szakértői a teljesített, de ki nem fizetett munkák értékét 34-36 milliárd forintra becsülik, amely a szektor éves teljesítményének két százalékát teszi ki. (Az ÉVOSZ adataival szemben az EH százmilliárdosra teszi a tartozások összegét.) Emiatt cégek sora megy tönkre, s a kedvezőtlen jelenség nem feltétlen a legrosszabbak közül szedi áldozatait. A folyamat visszaszorítására az ÉVOSZ hamarosan konkrét megoldással áll elő. Ez várhatóan tartalmaz majd egy olyan lajstromot, amely mind a megrendelők, mind az építőipari cégek számára iránytűként szolgál annak eldöntéséhez, hogy kivel dolgoztassanak, és kinek kockázatos megbízást adniuk - mondja Nagy János.

Az építőiparban tapasztalható fizetési morállal, csakúgy, mint a szerződésben vállalt teljesítésekkel, egyre komolyabb gondok vannak; a körbetartozás, illetve egy-egy nagyobb cég "bedőlése" a kisebb cégek százait küldheti padlóra - jelzi Morva Gábor, a Kész Kft. közkapcsolati igazgatója. A Kész Kft. valamennyi vállalását átfogó üzleti kockázatelemzés előzi meg, azonban ez sem jelent minden esetben elegendő garanciát. Példa erre a cég alvállalkozói közreműködésével, a GE Hungary Rt. veresegyházi üzemének kivitelezése során előállt helyzet, ahol a Multicon Kft. - mint megbízó - az átvett munka ellenére immár négy éve, közel egymilliárd forinttal tartozik a Kész Kft.-nek. E beruházás kapcsán a Kész Kft. mellett néhány nagyobb és több mint száz kisebb cég is kifizetetlenül maradt. Utóbbiak közül ez néhányuk számára a felszámolást eredményezte. Biztos recept az ilyen esetek elkerülésére nincs.

Egy komoly cég nem engedheti meg magának, hogy alvállalkozóit pénzügyileg lehetetlen helyzetbe hozza. Az ilyen szituációk komoly veszteséget okozhatnak a vállalat számára, s ez jelentősen csökkenti a potenciális megbízási lehetőségeket. Egy szűkülő piacon pedig ez nem jó stratégia - véli Morva Gábor.

A Kész is került már olyan helyzetbe, hogy szerződés szerinti teljesítését a beruházó nem ismerte el. A cég 2001 nyarán a szegedi belvízelvezető hálózat fejlesztését végezte el az önkormányzat megbízásából. A munkát a megrendelő minőségi kifogásokra hivatkozva nem vette át, s csaknem háromszázmillió forintos kötbérigényt jelentett be. Az ügy végére a Szegedi Ítélőtábla múlt heti jogerős döntése tett pontot, amelyben az önkormányzatot a 153 milliós tartozás megfizetésére kötelezte. Ilyen hosszú pereskedésre csak tőkeerős cégek vállalkozhatnak, a kicsik ebbe hamar beleroppanhatnak - hangsúlyozta Morva Gábor.

Jellemző egyébként, hogy a Széchenyi-kártyával kedvezményes hitelhez jutott, de azt nem törlesztő vállalkozások feketelistáján is tucatnyi kisebb építőipari cég található. A bolti kiskereskedelem és a fuvarozás mellett ebben az ágazatban a legroszszabb a fizetési hajlandóság.