Agrárlogisztika ipari parkokkal
Szanyi Tibor szerint nincs teljesen elkülönülő agrárlogisztika, amint az agrárgazdaság jövőjét is a nemzetgazdaság egészének versenyképességi viszonyai között érdemes felvázolni. Hazánk jelentős agrárpotenciál birtokában van - mondta -, többek között ebből is következően számos területen természetes érdekütközéseink vannak az európai agrárszabályozással. Úgy véli, annál inkább oda kell figyelni erre az érzékeny nemzetgazdasági ágra, mert ebben óriási tartalékai vannak a termelékenység növelésének. Az ágazatra jellemző jelenlegi másfélszeres - alapanyaghoz viszonyított - hozzáadott értéktöbblet messze elmarad az élen járó USA ötszörös, hasonló értékétől. Ez persze az agrárberuházások növekedését feltételezi, a fejlesztések láncolata multiplikatív szolgáltatásokat generál, új, tartósan fennmaradó munkahelyeket teremtve a vidéknek.
Így jutottak el az agrárlogisztika programszerű végiggondolásához - mondta az államtitkár -, mert az ágazat gyengeségét jelentő szegmensekben (szállítási infrastruktúra, speciális raktár- és szállítókapacitás és -eszközök) sürgős beruházási igény halmozódott fel. Ugyanakkor a logisztikára általában jellemző integratív és multiplikatív hatás ebben a szektorban a megfelelő ipari parki hálózatra alapozva sokkal nagyobb társadalmi szintű eredményt hozhat, mint a logisztika más sikerágazataiban. Az agrárgazdasági beruházásoktól az agrárlogisztika bővülő szolgáltatási rendszerén keresztül vezet az út a vidékfejlesztéshez. Az avop (agrár- és vidékfejlesztési operatív program) egyes intézkedései támogatnak bizonyos agrárlogisztikai infrastrukturális fejlesztéseket (mint például a termelői raktárkapacitás bővítése). Nagy szakmai kihívás, hogy az agrárlogisztika bekerüljön a második Nemzeti fejlesztési tervbe, mert az idei NFT-s pályázatok közül csak a gvop (gazdasági versenyképesség operatív program) befektetési prioritásában jelenik meg a logisztika.
Szanyi Tibor szerint az agrárlogisztikai beruházások hatása a szektor piaci esélyeit tekintve két területen már rövid távon is érzékelhető lenne. Az egyik a nagy tömegáru-kezelést feltételező intervenciós gabonafelvásárlások céljára szolgáló raktár- és kikötői fejlesztésekre épülő logisztikai rendszer. Ez egy átlagos évben 2,5-3 millió tonna gabonát jelent, de a hazai tárolóknak csak 20-25 százaléka felel meg az EU-előírásoknak. A másik az intenzív zöldség-gyümölcs ágazatoknál jelent kitörési pontot.
Magyarországon olyan példákhoz érdemes folyamodni, amelyekből modellértékű rendszerek építhetők fel. Ilyen rendszer, hogy az épülő logisztikai létesítmények mobilak legyenek, különben néhány év rossz termése esetén üresen áll a raktár.
Meggyőződésünk - mondta az államtitkár -, hogy a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások logisztikai helyzetén elsősorban a termelői-értékesítői szervezeteken keresztüli integrálódás segíthet. E téren a tészek (termelői értékesítő szervezetek) bázisán felépülő szolgáltatási központok jelenhetik a legígéretesebb fejlődési modellt. Példaként erre a Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet majd egy évtizedes sikertörténetét említette.
A szövetkezet mintegy 600 tagú termelési és értékesítési hálózatot integrál a zöldség-gyümölcs ágazatba. A tagokkal hosszú távú szerződéses viszonyt kialakítva a további feldolgozás logisztikai feltételrendszerét valósította meg, középpontban egy hatezer négyzetméteres zöldségtárházzal. Ez egyebek között tíz hűtőkamrát és más manipulációs, disztribúciós és kiszolgáló létesítményeket foglal rendszerbe. A kistérségi léptékű integrált logisztikai szolgáltatás ipari parkban valósult meg, és a helyi gazdaságszervezéstől a kkv-knak szóló tanácsadáson át a befektetésösztönzésig terjed a fejlesztési hatóköre. Mórahalom lendületes fejlődésével olyan gazdasági környezetet alakított ki, amely bátran adhat otthont akár nemzetközi hírű vállalatoknak is. Az ipari parkba már több olyan vállalkozás települt be, amely az ország más régiójából érkezve választotta a Szeged közelében lévő, homokháti települést, de például egy belga érdekeltségű húsfeldolgozó cégnek húsz helyszín közül esett a választása erre a parkra, míg több osztrák és olasz élelmiszer-ipari befektető is érdeklődést mutat.
A példa ragadós, már tudomásuk van más tészek hasonló agrárlogisztikai projektjeiről. Ezt az intézményt az EU megkülönböztetett figyelemben részesíti.
Az államtitkár szólt a nagy folyami, kikötői infrastruktúra-fejlesztést is feltételező gabonaintervenció logisztikai összefüggéseiről. A kiváló közlekedéslogisztikai adottságú, kombiterminálokra, kikötőkre épülő multimodális központok (Baja, esetleg Almásfüzitő és kiemelten a csepeli szabad kikötő, valamint Szeged és Szolnok) hasznosításához a folyami hajózás határozottabb fejlesztésével - az agrárlogisztikai üzletág révén - pótlólagos forgalom generálható. A magyar kikötők jelenleg 600-650 ezer tonna gabona berakására képesek, ezért feltétlenül növelni kell a kikötők alap-infrastruktúrájához tartozó raktárkapacitások támogatását a második NFT-ben. Kiemelte a Duna mint számunkra stratégiailag meghatározó vízi út jelentőségét is, hiszen a vízi szállítás mennyisége már most is dinamikusan emelkedik, és a hamarosan EU-tag Románia a constantai tengeri kikötő ugrásszerű fejlesztésével az al-dunai forgalom növelésének új, európai szintű perspektívát ad. Ezért fontos érdekünk az interregionális jószomszédi logisztikai együttműködés.
