Baleset után cégalapítás
Előfordul - miként az alábbi esetben is -, hogy baleset miatt kényszerül cégalapításra az ember. A gazdasági társaság létrehozása, annak költségkihatása azonban nem értékelhető az elszenvedett baleset közvetlen vagyoni kárkövetkezményeként.
Az ügy szerszámkészítő felperese autójával egy szabálytalanul előző személygépkocsival karambolozott. Munkaképessége 30 százalékos mértékben csökkent. Az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő mester rokkantként nem folytathatta tovább maga a munkát. Ezért családjával kft.-t alapított, és egy alkalmazottra bízta azokat a feladatokat, amelyeket nem tudott elvégezni.
Az elsőfokú bíróság a kötelező felelősségbiztosítás alapján több mint kétmillió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést, valamint havi 3000 forint járadékot ítélt meg számára. Elutasította viszont a karambol után létrehozott kft.-jével, a felvett alkalmazott munkabérével kapcsolatos költségigényeit. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú igazságszolgáltató fórum álláspontjával. Úgy ítélte meg: a kft.-nek nem merült fel olyan kára, amely a felperes balesetével okozati összefüggésben állt.
A jogerős ítélet ellen a rokkanttá vált szerszámkészítő felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Legfelsőbb Bírósághoz. Előadta, hogy egészsége megromlott, munkaereje csökkent. Megélhetése érdekében nem tehetett mást, mint hogy új gazdasági-szervezeti feltételekhez igazította tevékenységét, amelyhez nem nélkülözheti az alkalmazotti segítséget.
Az LB nem találta alaposnak okfejtését. Rámutatott: a kft. létrehozására irányuló döntés a cégalapítók saját gazdasági elhatározása volt, amelyet ugyan a balesettel beállt új helyzetre tekintettel, de gazdasági magánautonómiájuk keretében, saját kockázatukra hoztak meg. Az új szervezetben történő munkavégzés a felperes irányítói, munkavezetői tevékenysége, a feladatok megosztása alapján a korábbi tevékenység bővülését eredményezhette, s ez a társaság számára haszonnal vagy a korábbihoz képest kisebb eredménnyel járhatott. A kft. működésének személyi és tárgyi feltételeit az alapítók mérlegelték. Ennek során az alkalmazott foglalkoztatásával járó gazdaságossági szempontokat is figyelembe kellett venniük. Ebből következően a cég alapítása és a gazdálkodás folytatása nem minősíthető a baleset közvetlen vagyoni kárkövetkezményének - szögezte le az LB. (KK)
