Járművezetői hiányt jeleznek a fuvarozók

Az áru- és személyfuvarozásban vállalkozó munkáltatók nehéz helyzetben vannak, amikor gépjárművezető munkavállaló felvétele aktuálissá válik. Ennek oka, hogy 1989, a rendszerváltás éve egyben az utolsó év, amikor a 18. életévüket betöltő általános iskolát végzett fiatalok számára a sorkatonai szolgálat előtt mód volt a hivatásos járművezetői jogosítványt megszerezni, jelentős állami költségvetési támogatás mellett.

Jelenleg a munkaerőpiacon mintegy 150 000 C, E és D kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező munkavállaló van, akiknek nagy többsége 1989 előtt szerezte meg képzettségét. Az elmúlt két évben a munkáltatók többsége járművezetői hiányt jelez. A közúti közlekedési szektorban sok a képzetlen, illetve gyakorlatlan járművezető. A képzett és gyakorlott járművezetőket legálisan vagy illegálisan foglalkoztatják az Európai Unió több tagországában. A NiT a járművezetői hiányt már tavaly jelezte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium akkori politikai államtitkárának.

Dittel Gábor szerint a gépjárművezetők hiányának pótlására nem jó út a román, ukrán járművezetők importja, ők már megjelentek a hazai munkaerőpiacon. A szakmai szervezet véleménye, hogy a munkanélküliség csökkentésének egyik területe lehetne a járművezetői képzés általuk javaslandó konstrukciója. EU-s tapasztalataik alapján szükséges és lehetséges az ágazat részére felhatalmazást és forrást biztosítani a saját munkaerőpiacának a mindenkori igény szerinti képzésére.

Úgy vélik, a képzéshez szükséges forrás lehetséges törvényi felhatalmazás megadásával, az ágazat részére a munkáltatók által különböző jogcímeken a bértömeg után befizetett adók, járulékok bizonyos százalékának visszaforgatásával, a járművezetői képzésre, azaz a járművezetői munkaerőhelyzet igény és szükséglet szerinti alakítására. Például az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, vagy a munkaadói járulék "x" százaléka stb. kerülne egy olyan alapba, amelyből szabályozott és ellenőrzött körülmények között az ágazat által üzemeltetett képzési intézmények kaphatnának normatív alapon.

Így azon fiatalemberek, akiknek a nyolc általános iskola befejezése után nincs módjuk valamely szakmát vagy képzettséget nyújtó iskolában tovább tanulni, esélyt kaphatnak egy megélhetést biztosító tevékenység megszerzésére.

Dittel szerint az alapképzés szükséges reformja csak az első lépés azon az úton, hogy a jelenlegi több tényező hatására jelentős versenyhátrányba került magyar fuvarozási vállalkozói kör elinduljon a megerősödés útján.