EU kérdések és válaszok - 52.
Hogyan próbálja meg az EU előmozdítani a kutatás-fejlesztést?
A közösségi szintű kutatás-fejlesztési tevékenység, az EU-tagállamok összehangolt k+f tevékenysége, együttműködése négyéves, úgynevezett kutatás-fejlesztési keretprogramok formájában valósul meg. A közösségi kutatás-fejlesztési politika súlyát mutatja, hogy a mezőgazdasági és a strukturális, illetve kohéziós alapokra fordított költségek mellett a kutatás-fejlesztésre szánt ráfordítások a harmadik helyet foglalják el az Európai Unió költségvetésében. Jelenleg a 6. keretprogram keretében lehet támogatásokra pályázni.
Mekkora és milyen típusú támogatáshoz juthatnak hozzá így a magyar kutatók és intézmények?
A 6. keretprogram összköltségvetése 17,5 milliárd euró, ez oszlik meg az egyes kutatási területek között. Nemzetközi projektkonzorciumok tagjaiként természetesen magyar kutatók és intézmények is pályázhatnak és részesedhetnek a keretprogram során elnyerhető támogatásokból, a konzorciumban vállalt feladataik, szerepük arányában. A támogatás mértéke számos tényezőtől függ, de általánosságban elmondható, hogy kutatási és technológiafejlesztési projektek esetén a támogatás mértéke legfeljebb 50, demonstrációs projektek esetében 35 százalék lehet, de kutatóképzési ösztöndíjaknál, képzéseknél, koordinációs tevékenységeknél elérheti a 100 százalékot is. A menedzsmentköltségek 100 százaléka számolható el, de ez maximum az Európai Bizottság által nyújtott támogatás 7 százalékáig terjedhet. A 6. keretprogramról bővebb információkat a következő két címen lehet találni: www.cordis.lu/fp6/ whatisfp6.htm és fp6.cordis.lu/ fp6/calls.cfm.
A következő időszakban mekkora összeg állhat rendelkezésre k+f-re?
Az Európai Parlament előtt fekszik a bizottság javaslata, amely szerint a 2007-ben induló új hétéves költségvetési időszakhoz igazodva a 7. kutatási keretprogram költségvetését 70 milliárd euróra növelnék. A tervek szerint tíz téma köré csoportosítanák a k+f-pénzeket. A legfontosabb területek az információtechnológiához kapcsolódó tudományok lennének (12,75 milliárd euró), de jelentős összeget különítenének egészségügyi kutatásokra (8,37 milliárd), a nanotechnológiára, anyagkutatásra és új termelési technológiák kialakítására (4,86 milliárd), energetikai (2,95 milliárd) és környezetvédelmi (2,55 milliárd) kutatásokra is. Emellett létrehoznák az Európai Kutatói Tanácsot, amelynek elsődleges feladata az lenne, hogy segítse a kisebb kutatócsoportokat az uniós támogatások megszerzésében. A bizottság céljai között szerepel a forrásokhoz való hozzáférések egyszerűsítése is.
