Magányos Európa: sötét jövőkép körvonalazódik, egyre kevesebb a gyermek − a szlovák rendszer működik a legjobban, de a migráció nem jó alternatíva
Megdöbbentő folyamat zajlik az Európai Unióban, melynek hosszú távú hatásaival a jövő nemzedékeinek kell majd megbirkózni. A születések száma egyre csökken, a háztartások több mint háromnegyede pedig gyermektelen.
Néhány országban a tömeges migráció ugyan képes volt fékezni a fejlett társadalmakat rendszerint sújtó, negatív irányú trendet, de ennek magas ára volt. Egy olyan gyökeres átalakulás vette kezdetét, melynek következtében a kontinens lakosságának szerkezete néhány generáción belül teljesen átalakulhat.
A gyermekek száma az Európai Unió országaiban
A legfrissebb statisztikák szerint az Európai Unió háztartásainak mindössze 23,4 százalékában éltek gyermekek, ami azt jelenti, hogy 203,1 millióból 47,4 millióban. Ezeknek 14,7 százaléka párkapcsolatban élő, gyermekes háztartás, 5,6 százaléka egyéb gyermekes háztartás (például: nagyszülő, nevelőszülő stb.), 3 százaléka pedig gyermekét egyedül nevelő szülő. A fennmaradó 76,6 százalék gyermek nélküli háztartás, amiből az egyedülálló felnőttek aránya az összértékhez viszonyítva 37,5 százalékot, a gyermek nélküli párok 24,1 százalékot, illetve az egyéb háztartások 15,1 százalékot tesznek ki.
A nyers számok igen negatív képet festenek, továbbá a 2016 és 2025 közötti trendek is lefelé mutatnak:
- Az egyedülálló háztartások száma 19,2 százalékkal (63,9 milióról 76,1 millióra),
- míg a gyermektelen párok háztartásainak száma 3,3 százalékkal (47,3 millióról 48,9 millióra) emelkedett.
- Ezzel szemben a gyermekes párok háztartásainak száma 6,3 százalékkal (31,9 millióról 29,9 millióra),
- az egyéb gyermekes háztartások száma pedig 3,5 százalékkal esett vissza (11,8 millióról 11,4 millióra).
Országonként eltérő ugyan a helyzet, de az eredmények nem túl biztatóak, egyedül Szlovákia volt képes tömeges migráció nélkül fenntartani a népszaporulatot. Az ország lakossága a rendszerváltozás óta megközelítőleg 200 000 fővel növekedett, a gyermekes háztartások száma 2025-ben pedig 35,4 százalék volt. Ezzel az eredménnyel Szlovákia abszolút vezetőnek számít az Unióban, míg a legrosszabbul Finnország teljesített, ahol a vonatkozó arányszám csupán 18,2 százalék.
A kedvező számokra magyarázatot adhat, hogy a szlovák társadalom európai tekintetben konzervatívnak számít, így jellemző a korai gyermekvállalás, továbbá erős hagyománya van a kétgyermekes családmodellnek is. Ez kiegészül az állami támogatások rendszerével, mely lehetővé teszi például a kétéves szülési szabadságot, illetve támogatja a nők munkába való visszatérését is.
Az Európai Unióban a gyermekes háztartások 50,2 százalékában csupán egy gyermek élt, 37,6 százalékukban kettő, míg 12,2 százalékukban három vagy annál több. Ez az adat azért különösen fontos, mivel
a népességszám fenntartásához páronként minimum kettő, növekedéséhez pedig minimum három gyermek szükséges.
Tizennégy tagállamban a gyermekes háztartások többségében kettő vagy több gyermek él. Ez az arány Svédországban a legmagasabb (57,8 százalék), majd ezt követi Hollandia (57,6%), és Írország (56,7 százalék). Svédország, valamint a többi olyan tagállam esetében, ahova tömegesen érkeztek muszlim bevándorlók, a társadalom kulturális átalakulása adhat magyarázatot a jelenségre. A vonatkozó statisztikák rámutatnak arra, hogy egy muszlim családban jellemzően kettőnél több gyermek születik, melynek hátterében vallási és kulturális okok állnak:
A muszlimoknak általában 5-6-7 gyermekük van (...), ez a titkos halal fegyver
− fogalmazott Jaszir Kadhi, muszlim teológus egy előadása alkalmával, majd arról beszélt, hogy amennyiben a trendek nem változnak Svédország iszlamizációja elkerülhetetlen, mivel a svédek túl kevés gyermeket vállalnak.
Kadhi hipotézisét alátámasztja, hogy Svédország migrációval leginkább terhelt térségeiben a társadalom szerkezete valóban teljesen megváltozott. Malmöben, amely az egyik leginkább értintett nagyváros, 2002 óta a 14 év alatti gyermekek esetében a nem svédek száma megduplázódott, így egy svéd gyermekre kettő külföldi jut.
Egyedülálló felnőttek száma
Az Európai Unióban az egyedülálló felnőttek száma meredeken emelkedett az elmúlt években, a legjobban érintett pedig a 64 év feletti korosztály volt. 2016 és 2025 között a 18-64 éves korosztály esetében 14,6 százalékos volt a változás, míg a 64 év felettiek körében 22,1 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A nemek aránya nem egyenletes oszlik meg:
- Míg a 25–54 éves férfiak 20,2 százaléka él egyedül, addig
- a nőknél ez az arány 12,2 százalék.
Ezzel egyidejűleg a gyermekét egyedül nevelő szülők körében a nők domináltak. Míg a 25-54 éves férfiak csupán 1,1 százaléka neveli egyedül gyermekét, addig a nők körében ez az arány 5,5 százalék.
Magyarország helyzete
Magyarországon a háztartások 25,1 százalékában él gyermek, ami az uniós átlagnál jobbnak számít, ám a kiugró szlovák teljesítménytől elmarad. Az ország lakossága a rendszerváltozás óta folyamatosan csökken, 2008 óta tartósan 10 000 000 fő alatt van.
A népességfogyást 1990 óta csupán három alkalommal sikerült némileg megfékezni. Először az 1989-1990-es időszakban, majd a 2016 utáni években, amikor az Orbán Viktor vezette kormányok családtámogatási programokon keresztül igyekeztek támogatni a gyermekvállalást.
A jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzet, a globális lakhatási válság, valamint a geopolitikai feszültségek mind negatívan hatnak a gyermekvállalásra, így egy olyan átfogó nemzetgazdasági és társadalompolitikai programra van szükség, mely támogatja a családalapítást, mivel a népességfogyásnak akár már egy generáción belül is beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményei lehetnek.
