Kevesebb a külföldi vezető
A hatékonyságnövelés, a globalizációhoz való alkalmazkodás, valamint a cégfejlesztés kérdéseit tartják leginkább fontosnak az elkövetkező 12-24 hónapban a hazai vállalatok. A Mercer tanácsadói a közelmúltban lezárult kutatásuk során arra kerestek választ, hogy az emberierőforrás-menedzselés hogyan is változott. Öt különböző korszakra (1. privatizáció, 2. nemzetközi vállalatok akvizíciója vagy zöldmezős beruházás megkezdése, 3. átalakítás-tanulás-fejlesztés, 4. gazdasági visszaesés és 5. napjaink) osztották a vizsgált időszakot.
A felmérésben 42, Magyarországon működő nemzetközi cég helyi leányvállalata vett részt. A vizsgált vállalatok 90 százaléka a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalati kategóriába tartozik. A külföldi tulajdonosok a többségi tulajdont vagy a zöldmezős beruházásokat a 80-as évek vége és a 90-es évek közepe között szerezték meg. A részt vevő cégek 11 különböző országból érkeztek hazánkba, a legnagyobb arányt az amerikai, a német és a francia cégek képviselték.
A nemzetközi tendenciákkal összhangban csökkent a külföldi kiküldöttek száma - fogalmazott lapunknak Poór József, a Mercer Kft. ügyvezető igazgatója. A felmérés szerint kilenc százalékkal nőtt az ezeket nem foglalkoztató cégek aránya. Összesen 13 százalékkal emelkedett a kevesebb külföldi kiküldöttet foglalkoztató szervezetek hányada. A lokalizáció újabb jeleként értékelték, hogy folyamatosan növekszik a magyar kiküldöttek száma, többségük a régióban vagy más harmadik országban dolgozik. Valamelyest növekedett az elmúlt időszakokhoz képest a központokhoz kiküldött magyar "inpatriate-k" száma is - mondta Poór József. Rövidebb külföldi kiküldetés tanulási és ismeretszerzési célból már a multinacionális vállalatok megjelenésekor is előfordult, azonban hosszabb külföldi kiküldetésre először az úgynevezett átalakulási időszakban mentek a magyarok. Jelentősen nőtt (38,1 százalékról 75,6-re) a korábbi időszakokhoz képest a magyar kiküldötteket foglalkoztató cégek aránya. A vizsgált vállalatok közel kétharmadánál van ma hazai alkalmazott.
A magyarok "nemzetköziesedésének" az egyik gátjaként értékelte a Mercer, hogy a magyarok nem hajlandók belépni a nemzetközi körforgásba vagy nem sikerül transznacionális mentalitást kialakítaniuk magukban. Ebben az időszakban a cégeknek csak egynegyede érezte úgy, hogy valamelyes szabadsága van a helyi HR-döntésekben. Várható, hogy a HR-szolgáltatások terjedése csökken, a nemzetközi cégek szervezetének hálózatos irányba történő fejlődése miatt. A szabadság leginkább akkor csökken, ha a magyarországi leányvállalatok nem képesek megfelelő alközpontokká válni. A legjelentősebb a központ befolyása a vezetői munkakörök esetében, azonban jóval kisebb a szerepe a beosztott dolgozókkal összefüggő HR-kérdésekben. A kutatás szerint visszaesett a felmérésben részt vevő cégeknél az ipari viszonyok, szakszervezetek szerepe. A kezdetekhez képest nőtt a tréning-, a személyzetfejlesztő és az ösztönző-juttató funkciók fontossága. A struktúraváltás és a nagyobb racionalizálások után ez a két terület a leányvállalati megújulás fontos eszközének tekinthető.
