Költségérzékeny ERP-döntés
A normális hatékony üzletmenetnek ma már gátja, ha az adott cég nem rendelkezik megfelelő informatikai infrastruktúrával, s azon belül is testreszabott vállalatirányítási rendszerrel (ERP) - mondja Biber Attila, a Microsoft business solutions üzletágának vezetője. A vállalkozások többségénél ma már külső tényezők, egyebek mellett a beszállítói szerep, az ellátási láncba való bekapcsolódás is megköveteli ezek meglétét. Az integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésénél sok, egymásnak ellentmondó igénynek kell megfelelni. A vállalatvezetés naprakész, pontos és az egész vállalatra kiterjedő adatokat igényel a megalapozott döntésekhez. Ezen túlmenően egységes, a legjobb üzleti gyakorlatnak megfelelő folyamatokat szeretne megvalósítani. Az örök dilemma, hogy ha az iparági legjobb gyakorlatot valósítja meg a vállalat, hogyan őrzi meg a versenyelőnyt biztosító eltérő sajátosságait.
A jól körülhatárolt célokat és az azokból adódó előnyöket ígérő informatikai beruházásokra általában van kellő forrása a cégeknek, ezen a területen is megmarad azonban a rendkívüli költségérzékenység. A magyar vállalatok többnyire ott követik el a hibát az ilyen jellegű beruházások költségkiszámításánál, hogy csak a bevezetési költségeket veszik figyelembe, nem számolnak azzal, hogy egy ilyen rendszernek az életciklusa 5-8 évre terjed ki - emeli ki az üzletágvezető.
Vagyis amikor a cégvezetésnek döntenie kell, melyik ERP-rendszert válassza, a befektetésmegtérülési mutató, ismert angol nevén ROI (return on investment) nem elvont matematikai fogalom, hanem fontos döntésmegalapozó eszköz - írja a szoftvercég havonta megjelenő magazinja. A megtérülést kiszámítani sem egyszerű feladat, mivel az it-beruházások költsége és haszna nagy bizonytalansággal becsülhető meg, egyfelől mert egy-egy újabb rendszer többnyire integrálódik a meglévő it-infrastruktúrába, másrészt mert országonként eltérő a vállalatok működési környezete.
A Microsoft a közepes nagyságú cégeknek szóló ERP-rend-szerét, az Axaptát egy amerikai piackutató céggel vizsgáltatta meg, amerikai és európai cégeknél egyaránt. A felmérés azt mutatta, hogy a rendszer átlagos megtérülési ideje 23 hónap, az átlagos bevezetési idő 13,4 hónap, de ebben erőteljes a szórás; előfordult 5, de 36 hónapos bevezetés is. Az elemzés kimutatta még, hogy a rendszer bevezetésével a szóban forgó cégek 56 százalékánál csökkentek a munkaerő-, 44 százalékuknál az üzemeltetési költségek, 75 százalékuknál javult a vállalati folyamatok áttekinthetősége és a működés.
