Környezettudatos energiatermelés: komolyan veszik az Atel Csepelnél

A környezet iránti felelősség az energiaszektort duplán állítja feladatok elé: nemcsak a szennyezőanyag-kibocsátást kell folyamatosan ellenőrizni és kordában tartani, de ma már követelmény, hogy a szűkös kapacitásokra tekintettel a villamosenergia-termeléshez szükséges energiahordozókból is mind kevesebbet használjanak fel az erőművek. A megújuló erőforrások használata iránti igény természetes módon fogalmazódik meg, az ilyen erőművek terjedésének üteme Magyarországon azonban elmarad a társadalmi elvárásoktól.



Magyarországnak ugyanakkor pár éven belül erőművet kell építenie, ezen az időtávon ugyanis több jelenlegi villamosenergia-forrás is elapadhat. A hazai energiaellátás egy jelentős része ma importból fedezett, a teljes hazai piac 35 százalékát pedig az egyetlen magyarországi atomerőmű, Paks szolgálja ki. Rövidesen dönteni kell a paksi erőmű élettartamának hosszabbításáról, és bár az atomenergia felhasználása Nyugat-Európában is súlyos, sokat vitatott politikai kérdés, alternatív megoldás itthon nem rajzolódott ki. Egyes nyugati államok - így pl. Németország - a teljes felszámolás mellett tették le voksukat, míg mások, például Franciaország vagy Anglia a továbbfejlesztések mellett kötelezik el magukat.

Az importáram egyelőre olcsóbb, mint a Magyarországon termelt villamos energia, ennek árát azonban hosszú távon a forrásbizonytalanságban, illetve súlyos környezetvédelmi hiányosságaiban fizethetjük meg.

A hiány fedezetére korlátozott megoldást jelenthet a megújuló erőforrások használata - mondta kérdésünkre Briglovics Gábor, az Atel Csepeli Vállalatcsoport kereskedelmi igazgatója. Ezek között is az egyik legnépszerűbb a szélenergia. Bár a szomszédos Ausztriában gombamód szaporodnak a szélerőművek, itthon egyelőre csak három helyen működik pár darab. Az alacsony elterjedtség azonban nem véletlen: ahhoz, hogy a szélenergia valóban környezetbarát és költséghatékony legyen, megfelelő földrajzi adottságok is szükségesek. Ha az erőmű szél hiányában valamely napszakban nem működik, az így kieső áramtermelést más forrásokból kell fedezni. Az elegendően magas szeles órák számának hiányában a szélerőmű működése csak kiszámíthatatlanul biztosítható, a pótlólagos erőművi kapacitás létesítése, állandó rendelkezésre állása óriási többletköltségeket és hatékonytalanságot eredményez. A szélenergia így az elvártnál lényegesebben drágább lesz.

Magyarország nemcsak stabil "szélcsatornákban", de a vizí erőművek építéséhez szükséges nagy esésű folyókban is szegény. Természetbarát megoldás a biomasszával üzemelő erőművek építése lehet - ennek viszont az erdők érezhetik hátrányát -, vagy a hagyományos erőművek építtetői ügyelnek jobban a környezetvédelemre.

Ez utóbbi utat választotta a Csepel II. Erőmű. Az erőmű a napjainkban világszerte nagy számban épített és a tiszta, hatékony energiatermelés tekintetében több szempontból is a legkedvezőbbnek tartott kombinált ciklusú gázturbinás erőművek egyike. Az erőmű tüzelőanyaga elsősorban földgáz, de tartalék tüzelőanyagként gázturbinaolajat is használhat. Ezen gázturbinaolaj minőségi mutatói igen szigorúak (pl. maximális kéntartalom 0,2%), és felhasználása csak a földgázellátás szünetelése esetén kerül szóba.

A csepeli erőművet üzemeltető Atel Csepel a környezet védelme, az erőforrásokkal való hatékonyabb bánásmód érdekében az üzembe helyezés után célul tűzte ki a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) kiépítését, mely a környezeti tényezők és hatások, illetve a környezetvédelmi feladatok leírásának hatékony eszköze. A Csepel II. Erőmű üzemelésének megkezdése óta a KIR rendszer részeként felmérték a tevékenységből származó kedvező, valamint kedvezőtlen környezeti tényezőket és azok hatásait. A kedvezőtlen környezeti tényezők hatásának csökkentésére, illetve kiküszöbölésére minden évben új célokat tűz ki az Atel Csepel maga elé. A célok és programok elérése érdekében részletes teljesítési követelményeket szabnak: ilyenek a fásítás és parkosítási program kezdeményezése Csepelen, a környezeti zajszintmérés és zajtérkép készítése, illetve a csepeli levegőminőség-mérő állomás kijelzőjének korszerűsítése is.

Az erőmű három fő területen kerül kapcsolatba a környezetével. A gőzturbináról lejövő gőz kondenzálása a kondenzátorban történik, ahol a gőzt a Duna vizével hűtik. A Duna-vizet - több mint 500 ezer m3 naponta - kiemelése után három fázisban szűri az erőmű, így kerül a kondenzátorba, majd onnan visszajut a Dunába. A folyamat következtében a víz hőmérséklete nem emelkedik meg jobban 8 °C-nál. Ez a hőmérséklet igen gyorsan csökken a folyó sodrába visszatérve a relatíve hidegebb folyóvízzel keveredve. A kivett és visszavezetett víz hőmérsékletét és pH-ját folyamatos méréssel ellenőrzik. A többfokozatú szűrés eredményeképpen a Dunába visszaengedett hűtővíz lebegőanyag-tartalma lényegesen csökken, ezáltal a lebegő anyagokhoz kötődő szennyezéseket visszatartja a rendszer, így mintegy tisztítva a Duna vizét. Ez a nagy mennyiségű szűrt víz hígítja az összes kezelt szennyvizeket, mielőtt azok visszajutnak a befogadóba.

A másik kardinális kérdés a levegőtisztaság-védelem. Az erőmű által kibocsátott legfontosabb légszenynyező anyagok a következők: szén-dioxid (CO2), nitrogén-oxidok (NOx), kén-dioxid (SO2), szén-monoxid (CO) és korom. Az erőmű - ezen legfontosabb légszennyező anyagok tekintetében - megfelelő technológiai lépésekkel képes a kibocsátott értékeket kontrollálni és határérték alatt tartani. Az alkalmazott General Electric-gázturbinák műszaki színvonala a tüzelőanyagok tökéletes elégetését teszi lehetővé, ezzel biztosítva az alacsony szén-monoxid-kibocsátást (emiszszió). A tüzelőanyag megválasztásával (földgáz és alacsony kéntartalmú gázturbinaolaj) biztosított, hogy a kén-dioxid-emisszió is a minimális maradjon. A nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentésére a gázturbinák tűztereibe közvetlen gőzbefecskendezés történik. Így a nitrogén-oxidok mennyisége kb. 70%-kal, messze a környezetvédelmi előírások szintje alá csökkenthető.

Csepelen az erőmű támogatá-sával épült és üzemel Budapest 9. levegőminőség-mérő állomása, melynek mintavételi helye a Szent István úton, színes kijelzője Csepel központjában, a Szent Imre téren látható. A csepeli lakosok észrevétele alapján 2003-ban a kijelzőt módosítottuk, most a légszennyező anyagok aktuális értéke a határértékek viszonylatában könnyen leolvasható.

A harmadik kiemelésre szoruló környezeti tényező a zajvédelem. Az erőmű zajkibocsátását és a zajvédelmi szempontból védendő területekre gyakorolt hatását 2000-ben, a próbaüzem alatt szakértő cég mérte fel. Ekkor határozták meg az erőmű által kibocsátható zajszintet, mely a kerítéstől 10 m-re, 2 m magasságban 67 dBA lehet. A zajkibocsátás ellenőrzésére zajmérő készüléket helyezett üzembe az erőmű. Az erőmű által okozott zaj hatását negyedéves gyakorisággal ellenőrzik. A mérések alapján az erőmű zajszintje a kerítésnél eddig még egy alkalommal sem haladta meg a 60 dBA-t. Bár jogszabály nem írja elő újabb mérések elvégzését, kivéve, ha a technológiában változás áll be, vagy lakossági panasz érkezik, a cég 2003 decemberében újra elvégeztette a zajterheléses vizsgálatokat, melynek eredménye szintén kedvező volt.

Az erőmű által kibocsátott zaj környezetére gyakorolt számított hatásáról a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) egy zajtérképet is készített. Ez a térkép egy számítógépes modell, mely az erőmű környezetében lévő épületek figyelembevételével az erőmű által kibocsátott zaj terjedését modellezi.

Az Atel Csepeli Vállalatcsoport tagjaként a Csepel II. Erőmű a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja a környezet védelmét és szűkebb környezete, a csepeli lakosok életének támogatását. A hatékony külső kommunikáció szerves része a vállalat értékeinek. Ennek példája az a környezeti tevékenységet részletesen és szemléletesen bemutató Környezeti Jelentés, melyet a vállalatcsoport működése óta minden évben elkészít és eljuttat minden érdekelt fél számára.