A vámkérdés csak a felszín – globális válságjelenségekre figyelmeztet az MNB alelnöke

Donald Trump nagy vihart kavaró intézkedése nem új keletű jelenség, a történelem jelentős részében aktív vámpolitika működött – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Közgazdászok Társasága (MKT) által szervezett Trump vámpolitikája és a világ újrafelosztása elnevezésű háttérbeszélgetésen.

A jegybank alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi vámpolitikák megítélésekor nem elég a külkereskedelmi hatásokat vizsgálni, mivel két mélyebb gazdasági kérdés is húzódik a háttérben:

• a geopolitikai átrendeződés
• és az államháztartások finanszírozhatósága.

Szerinte ezekre a kérdésekre egyelőre túl kevés figyelem irányul, holott erős hatással vannak a világgazdaság egészére. Emlékeztetett, hogy a kilencvenes években még a szabadkereskedelem volt az uralkodó gondolat, de mára új korszakba lépett a világgazdaság, amelyet kínálati korlátok jellemeznek. Ezek közé sorolta a demográfiai kihívásokat, a nyersanyaghiányt, az ökológiai korlátokat és a pénzügyi szféra határait.

Kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetet csak történelmi távlatban lehet megérteni, és három egymással összefüggő makrociklust nevezett meg, amelyek együttesen formálják a világ országainak gazdasági és politikai mozgásterét:

• a demográfiai folyamatokat,
• az államadósság növekedését,
• valamint a politikai rendszerek átalakulását.

A demográfiával kapcsolatban megjegyezte: egyre több országban jelent problémát a munkaerőhiány, amit technológiai fejlesztésekkel vagy bevándorlással próbálnak kezelni, de

Az adósság kérdéskörét úgy értékelte, hogy a fejlett országok GDP-arányos államadóssága a hetvenes évek 40 százalékos szintjéről mára 110-120 százalék körülire emelkedett. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szuverenitás egyik kulcsmutatója a kamatkiadás GDP-hez viszonyított aránya. Példaként említette, hogy az Egyesült Államok esetében ez az arány már meghaladja a védelmi kiadásokét, ami a gazdasági növekedésre is nyomást gyakorol.

A harmadik makrotrendként a politikai ciklusokat említette, amelyekre szerinte komoly hatással van a gazdasági növekedés tartós lassulása. A nyugati világban a korábbi centrum-periféria alapú politikai stabilitás megbomlani látszik, miközben egyre nehezebb fenntartani a költségvetési egyensúlyt. Példaként említette az olasz és román helyzetet, ahol a fiskális kiigazítási kényszer politikai instabilitással párosul. Az MNB alelnöke úgy vélte, hogy az egész vámkérdés is ebbe az átalakuló világgazdasági környezetbe illeszkedik. Úgy véli, hogy

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a világgazdaságban súlyos elosztási egyenlőtlenségek mutatkoznak – nyersanyagok, pénzmennyiség és vagyon tekintetében egyaránt. Ezek a társadalmi fenntarthatóságot is veszélyeztetik. A jelenlegi gazdasági világkép szerinte olyan, mint egy viharos tenger, ahol mindenki egy-egy szörfdeszkán próbál talpon maradni: néha a másik egyensúlyát is megbontani – mondta példaként a jegybank alelnöke.

A vámok – pozitív és negatív –hatásai még sokáig érződni fognak

Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke kiemelte, hogy az amerikai import nagyon megugrott, de a vámoknak nagyon szerteágazó hatásaik vannak. Jelezte, hogy a ritkaföldfémek szerepe is felerősödött, talán nem véletlen, hogy az orosz–ukrán háborúban is Trumpot leginkább – vagy többek között – ez izgatta. 

Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, az ELTE és a Veronai Egyetem oktatója felhívta a figyelmet arra, hogy az új vámpolitika nem a felszabadulásról, hanem a globális gazdaság felkavarásáról szól. Kiemelte, hogy Kína és Amerika versengése a reálgazdaságban fog eldőlni.  

Sebestyén Géza, a BCE docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arról beszélt, hogy teljesen más lesz a jövő, mint eddig volt. Emlékeztetett arra is, hogy Amerika az európai járműipar és az acélipar termékeit 25, illetve 50 százalékos vámokkal sújtaná.