BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tej- és húsözön Magyarországra

Az idén is folytatódhat az importált tejtermékek és húsféleségek látványos térnyerése a hazai kiskereskedelemben. Az ok a nagy üzletláncok beszerzési politikájának változásában, az uniós agrártámogatási rendszer átalakulásában, valamint az árkülönbségekben keresendő.

A tejpiacon a behozatal még a tavalyinál is nagyobb lendületet vehet az idén, pedig egyes becslések szerint már tavaly megduplázódott, és a korábbi 7-8 százalékról 13-15-re növekedett az importtermékek hazai piaci részesedése - tudta meg a Világgazdaság szakértői forrásokból. Ez a KSH adatai szerint több mint 30 százalékos importbővülést jelentett. A neheze csak most következik - világít rá a helyzetre Kiss Pál István, a piacvezető Friesland közép-európai igazgatója, hangsúlyozva, hogy míg a múlt évre az volt a jellemző, hogy csupán egyes nagykereskedők és külkereskedő cégek igyekeztek kihasználni az időszakos piaci réseket, ma viszont már a tejtermékimport zömét a nagy üzletláncok saját maguk bonyolítják le.

Kiss Pál István szerint a hazai cégek helyzetét az is nehezíti, hogy a nemzetközi kereskedelmi hálózatok egyre inkább egységesítik árulistáikat. Fontos tényező az is, hogy az EU fokozatosan leépíti intervenciós garanciáit és exporttámogatásait, s ez több tagországban is növekvő árufelesleghez vezetett. Egyes társaságok - elsősorban lengyel és német cégek - ezért többleteiket veszteséggel is hajlandók értékesíteni más EU-tagállamokban.

A húsipar a belföldi értékesítési nehézségek növekedésén érzi az import jelentős nyomását. Menczel Lászlóné, a nagy húsfeldolgozókat tömörítő Hússzövetség titkára szerint a behozatalnak kedvez, hogy az uniós országokban a termékekre kivetett áfa 10-12 százalékos, nálunk 15 százalékos. A magyar cégeknek további versenyhátrányt okoz, hogy a termék-előállításnál nagyobb költségekkel (például húsvizsgálati, hulladékmegsemmisítési kiadások) kell kalkulálniuk. A szövetséghez tartozó tagvállalatok tavaly mintegy harmincezer tonna húst szereztek be külföldről, s ez körülbelül megegyezett az egy évvel korábbival. A KSH adatai szerint a húsok és húskészítmények behozatala 215 százalékkal nőtt 2004-ben.

A Világgazdaság által megkérdezett kereskedők és vendéglátók az élesedő versenyből fakadó árnyomással indokolják a külföldi beszerzési források térnyerését. A vendéglátók nem nyerészkedni akarnak, egész egyszerűen rákényszerülnek az importra - véli Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Idehaza 15-20 százalékkal drágább a hús és a tej, sőt egyes termékeknél 28 százalékos különbséget mértünk - teszi hozzá Háber Tamás. Az MVI elnöke szerint a hazai hússal szemben ráadásul állandóak a minőségi kifogások. A vendéglátósok egyelőre "alkalmi beszerzőtúrák" során hozzák be a szükséges élelmiszereket, a tejet elsősorban Szlovákiából, a húst pedig Ausztriából.

Hasonló a helyzet a kiskereskedelmi láncoknál, amelyek addig vesznek itthon, amíg megéri. Igaz, esetükben bonyolítja a helyzetet, hogy a vendéglátóknál jóval nagyobb tételeket vásárolnak, így az ár mellett a beszállító megbízhatósága is fontos tényező. A Spar ezen okok miatt új bicskei húsüzeme számára itthon veszi a félsertést - tudtuk meg Saltzer Kornél beszerzési ügyvezető igazgatótól -, még ha az unióban néhány tíz forinttal olcsóbban lehet is kapni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.