A baromfiipar nehéz éve
A rendszerváltozás utáni legnehezebb időszakként értékelte az elmúlt évet a baromfiszektor szempontjából a piaci szereplőket tömörítő Baromfi Terméktanács (BT). Erdélyi István elnök a szervezet tegnapi küldöttgyűlésén elmondta: a 35 ezer alkalmazottat foglalkoztató ágazatban tavaly csaknem minden vállalkozás veszteséges volt. A viszszaesés indokaként az erős forintot, a fokozódó importot és az állami támogatások megszűnését jelölte meg.
A baromfiszektor nemzeti dotációi az elmúlt év október közepétől apadtak el. A források hiánya a BT megítélése szerint versenyhátrányt okozott a velünk együtt csatlakozott országokkal szemben is. Ezért a szervezet azt sürgeti, hogy a mintegy 20 milliárd forintos nettó éves költségvetési befizetésből 8-10 milliárdot kapjon vissza az ágazat. Emellett kéri a kormánytól, hogy az uniós pénzeket a legbiztonságosabb módon juttassa el a piaci szereplőkhöz, minőségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzésekkel nehezítse az importáruk hazai megjelenését.
Az ágazat tavaly 472 ezer tonna baromfit állított elő, ez 98 százaléka volt az egy évvel korábbinak. Csak a pulykatermelés nőtt érzékelhetően, míg a csirkehizlalás stagnált, a liba- és a kacsatartás pedig 20-30 százalékkal szűkült. A termékpálya önellátási foka így is 145 százalékos volt, s ez azt jelentette, hogy a baromfiszektor eredményei továbbra is nagymértékben függtek az exportlehetőségektől.
Bár az idei év első négy hónapja számottevő javulást nem mutatott, a világpiac valamelyest élénkült, így a hazai szereplők túlélési esélyt kaphatnak - fogalmazott Erdélyi István. A BT szorgalmazza, hogy a kormány jövőre az ágazat állatjóléti, húsvizsgálati és hulladékmegsemmisítési támogatásait legalább a 2003-as szintre állítsa vissza. (HL)
