Engedélyezett hulladékégetők
Két hét múlva jár le a magyarországi hulladékégetőknek adott átmeneti mentesség az európai uniós előírások alól, amelynek értelmében július 1-jétől a hazai létesítményeknek a brüsszeli kibocsátási határértékek betartása mellett a folyamatos emissziómérésről is gondoskodni kell. A most életbe lépő követelményeket három éve határozták meg, s akkor a működő 41 veszélyeshulladék-égető közül mindössze kettő felelt meg az elvárásoknak. Ehhez képest jelenleg harminc égető rendelkezik a szükséges engedélyekkel, igaz, időközben jelentősen megváltozott a szereplők köre - fogalmazott Bibók Zsuzsanna. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: az eleve korszerű technológiával megépült dorogi és győri veszélyeshulladék-égető mellett 2002 óta további 18 létesítményben végezték el a szükséges fejlesztéseket. Emellett a környezetvédelmi hatóság az elmúlt három évben tíz új égető létesítésére adott ki engedélyt, miközben számos kisebb létesítmény - például kórházi égető - üzemeltetői a bezárás mellett döntöttek.
A piacon tehát komoly átrendeződés zajlott le, ugyanakkor a veszélyes hulladékok fogadására szolgáló kapacitás az új szereplők belépésének köszönhetően érdemben nem változott, s jelenleg is évi mintegy 70-72 ezer tonna veszélyes anyag ártalmatlanítására van lehetőség a hazai létesítményekben. A hazai égetők közül nagyságát tekintve kiemelkedik az Onyx Magyarország Kft. tulajdonában lévő dorogi, amely évente 30 ezer tonna veszélyes hulladék fogadására képes. Korábbi tájékoztatása szerint a cég 1993 óta ötmilliárd forintot fordított beruházásokra, így a létesítmény a határértékek 20-30 százalékának megfelelő emissziót produkál, s a folyamatos a kibocsátás mérése is. Hasonló a helyzet az Ecomissio Kft.-nél is, amely az évi 8200 tonna kapacitású tiszaújvárosi és ötezer tonna kapacitású tiszavasvári égetőjénél is elvégezte az előírt fejlesztéseket. Az év elején számoltak be a szombathelyi Megoldás Kft.-nél is a szükséges beruházások végrehajtásáról.
Nem kellett különösebb nehézséggel szembesülnie az évi nyolcezer tonna kapacitású égetőt működtető Győri Hulladékégető (GYHK) Kft.-nek sem, amely ugyancsak több száz millió forintos fejlesztést hajtott végre néhány éve. Ugyanakkor az engedélyezett kapacitás lekötöttsége miatt a cég a környezetvédelmi hatóságnál kezdeményezte, hogy az eddigi nyolcezer helyett évi 12 ezer tonna veszélyes hulladékot fogadhasson - mondta Vargáné Matláry Eleonóra, a GYHK ügyvezető igazgatója.
Mindenesetre a kormányzat további égetők építését is ösztönözné, hogy a veszélyes hulladékokat a keletkezés helyéhez legközelebb lehessen ártalmatlanítani. Ezért igazították ki május végén az EU strukturális alapjaira épülő kiop-pályázati rendszert is. Az egészségügyi és építési hulladékok hasznosítása témakörben már korábban lezárták a projektjavaslatok befogadását a pályázati keret kimerülése miatt, ám most újabb 500 millió forintot csoportosítanak át az egészségügyi hulladékok égetéses ártalmatlanítását célzó projektekre. (NIG)
