Hódít a legális online zenepiac
Fordulópont volt a 2004-es év a legális online zenei szolgáltatások piacán: december végére 230-ra ugrott fel azoknak a weboldalaknak a száma, amelyek az Egyesült Államokban és Európában mintegy egymillió zeneszámot kínáltak legális letöltésre. Tavaly összesen 200 millió zeneszámot töltöttek le legális szolgáltatások igénybevételével, tízszer annyit, mint a megelőző esztendőben. Az idén még jobbak a kilátások: a digitális zenei szolgáltatások igénybevétele iránt ugyanis gyors ütemben nő az érdeklődés, egyre nagyobb a mobiltelefonokhoz használt zene piaca, s olyan új termékek nép-szerűsödnek, mint a zenei DVD-k.
Igaz, az online zenei piac még mindig viszonylag szűk, hiszen az összes zenei eladásokból származó bevételnek még csak 1-2 százalékát adja, de az új szereplők gyors egymás utánban jelennek meg, s a kereslet növekedése is ugrásszerű. Előrejelzések szerint 2008-ra már 3-5 százalékos részesedést hasít ki magának a legális online értékesítés. Nem kis tételekről van szó: az OECD által közzétett statisztikák szerint 2003-ban 32 milliárd dollár értékben adtak el különféle zenei tartalmú hordozókat szerte a világon - ennek 94 százalékát a legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD-tagállamokban. Ezek között is az Egyesült Államok, Japán és az Egyesült Királyság jelentette a legnagyobb piacot, s Norvégiában és az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb az egy főre jutó ilyen jellegű kiadás. Tény, hogy hosszú évek töretlen bővülése után a zeneipar 1999 és 2003 között már zsugorodott: a bevételek mintegy 20 százalékkal mérséklődtek e négy év alatt.
Mindazonáltal a piac továbbra is óriási, s szerteágazó gazdasági hatásai vannak, éppúgy, mint a legális online zeneletöltések, -vásárlások terjedésének is. Nem véletlen, hogy mind nagyobb az igény a hatékony nemzetközi szabályozásra, amelynek alapját, de legalábbis kiindulópontját a különféle felmérések, tanulmányok, elemzések is jelenthetik. Ebbe a sorba illeszkedik az OECD közelmúltban készített, Jelentés a digitális zeneiparról címet viselő tanulmánya is.
Az online zenei eladások perspektívái kiválók, s ez a szereplők széles körére kihat - állapítja meg a tanulmány, rámutatva: a művészek, a fogyasztók, a zenerögzítői ipar, az új digitális közbülső szolgáltatók tevékenységét egyaránt befolyásolják ezek a változások. A tanulmány egyébként azt is megjegyzi, hogy a jelenség közvetett hatásai is komolyak: például a kulturális árat is vélhetően meg kell mindezért fizetni, beleértve például, hogy egy-egy művész kevésbé forgalomképes, tevékenysége, művének terjesztése, népszerűsítése nehezebbé válik.
Az újfajta zenei forgalmazás egyébként nem pusztán egy új társadalmi és kulturális jelenség - egyben egy újfajta üzleti modell is kialakul általa. A szereplők két nagy táborának - a fogyasztóknak és az ellátóknak - érdekeit kiegyensúlyozó politikákra és szabályozókra van szükség - állapítja meg a jelentés, hozzátéve: olyan területeken sürgető ez, mint például a szellemi tulajdonjogok védelme. S miután viszonylag új jelenségről van szó, olyan területek szabályozására is szükség van, mint a jogvédelmet szolgáló technológiák vagy a biztonságos fizetési rendszerek.
A kormányzatokra is komoly feladatokat ró a digitális zeneforgalmazás, s nemcsak a tisztán szabályozói oldalról, hanem például - s korántsem csak utolsósorban - az online kalózkodás visszaszorítása szempontjából. Az OECD-tagállamok internethasználóinak mintegy harmada tölt le például filmeket végponttól végpontig (P2P-) hálózatokról. A nagyságrendeket érzékelteti, hogy - egy tavaly októberi adat szerint - egyidejűleg közel tízmillióan használták a P2P-hálózatokat. A kormányzatoknak olyan egyensúlyt kell találniuk a szabályozás kidolgozása során, amely az egyik oldalon megakadályozza az illegális letöltéseket, ám a másik oldalon nem szab gátat az új technológiák legális használatának, s a megfelelő védelmet tudja biztosítani a szellemi tulajdonjo-
goknak. (NVZs)
