Képviselői kérdések - miniszteri válaszok

Elkezdődött-e a nyertes uniós pályázatok esetében a 25 százalékos előlegek folyósítása?

A kedvezményezettek likviditási gondjainak enyhítése érdekében tett intézkedés jelentős mértékben hozzájárulhat az uniós források gyorsabb abszorpciójához.

A 25 százalék a teljes támogatásra vonatkozik, tehát az uniós forrás és a hazai támogatás öszszegének 25 százalékát kell folyósítani. A rendelet visszamenőleges hatályú. A már megkötött támogatási szerződések esetében az előlegfolyósítás feltétele a kedvezményezett írásbeli kérelme, illetve a támogatási szerződések módosítása. A kormányrendelet hatálybalépését követően benyújtott pályázatok esetében a szerződések automatikusan az előlegfolyósításnak megfelelően készülnek.

Van-e jogorvoslati lehetőség az uniós pályázati rendszerben?

A pályázatok elbírálási eljárása nem tartozik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatálya alá, a pályázatokról hozott döntés ellen államigazgatási úton a jogorvoslat lehetősége nem biztosított. A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 7. Í (1) bekezdése megalapozhatja a pályázatokkal kapcsolatban hozott döntés ellen bírói úton történő jogorvoslás lehetőségét, de egy esetleges bírósági határozat tartalmának megítélésére, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján hivatalos állásfoglalás kialakítására nem rendelkezem hatáskörrel. A bíróság hatáskörének megállapítását illetően - tudomásunk szerint - egyelőre egyetlen bíróság sem hozott jogerős ítéletet ilyen döntés(ek)ben, kialakult bírói gyakorlat csak másfajta pályázaton való részvételhez kötött eljárások esetén van (például privatizációs pályázatok, versenyeztetési eljárás stb.).

A támogatási döntések elleni jogorvoslat a korábbi, hasonló hazai támogatási rendszerekben - például a Széchenyi-tervnél - általában nincs. Erősen valószínűsíthető ugyanis, hogy a pályázók a kedvezőtlen döntések ellen automatikusan fellebbeznének, az elutasítás okától függetlenül. Tekintettel a kérelmek várható tömeges számára ez az út végső soron az irányító hatóság és a pályázó számára is zsákutca. Sokkal célszerűbb az elutasításhoz vezető okok kölcsönös tisztázását követően a pályázatot átírni és újra benyújtani. Ennek érdekében biztosított az a lehetőség, hogy a pályázó a projektje értékelésére vonatkozó valamennyi iratot megismerhesse.

Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a jelentős állami pénzek felhasználásával elkészült és nem támogatott uniós pályázatok ne csak a pályázati tanácsadók jövedelmét gyarapítsák?

Tekintettel arra, hogy a konzorciumok eddig végzett munkája kifizetésének engedélyezése a pályázat-előkészítő alap programjának végrehajtásában együttműködő irányító hatóságok egyetértésével a programot koordináló Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) feladata, ezért minden érintett szereplővel közösen, projektenként áttekintettük az elutasítások indokait. Egy esetben a szakértői konzorciumok felelőssége egyértelműen megállapítható volt, itt a konzorciumok konkrét projekthez kötődő munkájának kifizetését az irányító hatóság nem javasolta. Ezt a pályázatot a konzorcium a saját költségén készíti el újra a nyár folyamán megnyíló, 2005-ös pályázati kiírásra. A többi esetben a pályázó hibája okozta az elutasító döntést.

A pályázók szempontjából fontos, hogy a 2004. évi strukturális alapok pályázati kiírások az esetek döntő többségében nem az egyetlen pályázati lehetőséget jelentették, hiszen a pályázatok újbóli kiírására 2005-ben is sor kerül. Ezért a peaprogram keretében egyszer kidolgozott pályázatok nem vesznek kárba, ha a szükséges, kisebb módosításokkal újra benyújtják őket.

munkatársunktól-->