Megszabott nyári szabadság
Ha a munkaszerződésben kikötötte a munkaadó és a munkavállaló, hogy a dolgozó mikor megy szabadságra, ezt a megállapodást azonban a cég megsérti, az alkalmazott kártérítésre jogosult, és akár rendkívüli felmondással is élhet. Elsősorban a menedzserek esetében kezd egyre jellemzőbbé válni, hogy az illető megszabja a szabadság kivételének időpontját.
Néhány kivételtől eltekintve a munka törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak- mint például a pedagógusok - esetében a köztisztviselők jogállását szabályozó törvények közel azonos módon rendelkeznek a szabadság kérdésében - magyarázza Sipos Márta. Az ügyvédnő, munkaügyi szakjogász kifejti: tekintettel arra, hogy a munkaadó feladata a munka megszervezése, ezért a dolgozót megillető szabadság háromnegyede tekintetében ő határozza meg annak időpontját, míg a dolgozó a maradék egynegyed esetében kap "szabad kezet". A határidőket is be kell tartani a szabadságra küldést, illetve menést illetően. Az említett háromnegyed esetében a munkaadónak a szabadságra küldést megelőzően legalább egy hónappal írásban értesítenie kell az alkalmazottat, míg a munkavállalónak legalább 15 nappal előbb kell jeleznie a másik fél részére, hogy mikor akar szabadságra menni.
Főként a menedzserek kötik ki a munkaszerződésben a szabadság időpontját (az egynegyedet meghaladó rész esetében), így elkerülhetővé válik az olyan vita a két fél között, amikor például a vezető nyaralni szeretne, a cég viszont nem engedné el. Ha a munkaszerződésben szabályozzák a szabadság kérdését, a vállalat viszont a megállapodást megszegi, akkor a munkavállaló kártérítést követelhet, ráadásul rendkívüli felmondással is élhet - ismerteti a munkaügyi szakjogász. Abban az esetben, amikor - bármelyik fél is kezdeményezi a szabadságot - a szabadságot kiadja a cég, de ezt mégis megszakítja a munkaadó, a dolgozó számára fizetnie kell. Érdemes év elején készíteni egy tervet a szabadság időpontját illetően, így kiküszöbölhető, hogy nyáron a dolgozók fele pihenjen, míg az alkalmazottak másik felének kelljen ugyanazt a munkát elvégeznie - tanácsolja Sipos Márta.
Perek általában akkor fordulnak elő, ha a munkáltató "kényszerszabadságra" küldi a dolgozóit, vagy ha a szabadság kiadásának időpontját nem határidőn belül közli a munkáltató. Ezekben az esetekben a munkaügyi bíróság ki nem adottnak ítéli a szabadságot, és azt a munkáltatónak lényegében kétszeresen kell kiadni vagy megfizetni.
