REACH-tanulmány Brüsszelbe
A napokban küldik meg Brüsszelnek a kormányzati illetékesek a REACH direktívatervezetéhez szánt magyar hatástanulmányt, amely azt taglalja, hogy Magyarországon milyen következményekkel kell számolni a vegyi anyagokra vonatkozó európai uniós jogszabály elfogadását követően - hangzott el egy a Miniszterelnöki Hivatal által rendezett múlt heti sajtóbeszélgetésen. A REACH koncepcióját az Európai Bizottság 2003 októberében bocsátotta ki, s a tervek szerint az Európai Parlament az idén ősszel tűzi napirendjére első olvasatban a jogszabálytervezetet.
A REACH legfontosabb célja, hogy minden olyan vegyi anyagot megvizsgáljanak és regisztráljanak, amelyet a közösség területén belül évi egy tonnánál nagyobb mennyiségben hoznak forgalomba. Az előírások az új anyagokra azonnal hatályossá válhatnak, míg a már meglévő anyagok regisztrálása fokozatosan történne meg. Ennek értelmében az úgynevezett CMR- - rákkeltő, mutagén és a reprodukciót károsító - anyagokra, valamint az évi ezer tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott anyagokra három, a száz tonna felett termeltekre hat, az egy tonna fölött gyártott és importált anyagokra pedig tizenegy éven belül kell a regisztrációs dokumentumokat benyújtani.
Az új előírások egységes és átfogó szabályozást alakítanának ki az egészség, valamint a környezet védelme érdekében, ám megoszlanak a vélemények abban, hogy mindez mekkora többletköltséget jelent majd a gazdasági szereplők számára. A REACH költségei a szerényebb bizottsági becslések szerint is el fogják érni a 12-15 milliárd eurót, amelynek nagy része a vegyi anyagok bevizsgálására, valamint az ehhez szükséges intézményfejlesztési feladatokra megy majd el. Ezen belül a hazai kormányilletékesek Magyarországon tizenegy év alatt 150 milliárd forint költséggel számolnak, míg a gazdasági szereplők szerint a terhek ennek a többszörösét is elérhetik.
Ezen enyhíthet valamelyest, hogy szakértők szerint jó esély van annak a tavaly nyáron beterjesztett brit-magyar módosító javaslat elfogadására, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné a regisztrációs terhek megosztását a vállalatok között. A javaslat lényege, hogy egy olyan egységes előregisztrációs rendszert hoznának létre, amelyen keresztül láthatóvá válna, ha egy-egy anyagot többen is be kívánnak jegyeztetni. Ezzel lehetővé válna, hogy az egyszer már bevizsgált anyagokra vonatkozó információkat az érintettek megosszák egymással, azaz az érintetteknek lényegesen kevesebb kísérletet kellene elvégezni önállóan, amely az előzetes számítások szerint 4-24 százalékkal csökkentheti a vállalati szféra terheit. (NIG)
