Tanulópénz a vasútifuvar-piacon

Veszteségesen fuvarozott tavaly a két hazai állami (MÁV Rt., GYSEV Rt.) vasúttársaság, s a piac három új magáncége (MMV Rt. Floyd Kft., MÁV Hajdú Kft.) is. Nyereséget csak a negyedik magántársaság, a CER Rt. mutatott fel, amely még nem szállított árut, a tőkéje viszont már kamatozott - közölte a tegnapi a hazai vasúti fuvarpiac liberalizásáért felelős miniszteri biztos. Antal Dániel szerint a magáncégek veszteséges indulása még betudható tanulópénznek.

Nagyobb baj, hogy bár az idén már több fuvart is teljesítettek, továbbra sincs valódi verseny. A piacnyitás első évében 90:10 százalék arányban a MÁV és a GYSEV osztozott a tortán, s belőle az idén áprilisban is csak egy százalékot tudott kihasítani a CER Rt. A liberalizációban előbbre tartó országokban tíz százalék körüli rész jut a magántársaságokra. Erre itt is meglenne a mód, hiszen a négy magánvasútcég együttes kapacitása akkora, mint a GYSEV-é.

Működésüket azonban több tényező nehezíti. Az insfrastruktúra-használati díj például Európában egységvonatra számítva Magyarországon a negyedik legmagasabb Szlovákia, Svájc és Lengyelország után. Ráadásul késik a vasúti jog harmonizációja is. Ennek leglátványosabb következménye, hogy rosszul szabályozott az iparvágányok használata. (Utóbbi helyzet rendezését viszont a MÁV Rt. áruszállítási üzletága megkezdte.) A vonatok vasúti határátlépését - az uniós jogba ütközően - még államközi szerződések szabályozzák. Ez nemcsak lassúvá és nehézkessé teszi a folyamatot, de lehetőséget is ad a határos országok állami vasúttársaságainak, hogy hivatalból betekintsenek az egyébként rivális fuvarcég bizalmas szállítási adataiba.

Nem csoda, hogy lényegében stagnál a vasúton szállított áru mennyisége. 2003-ban 0,5 százalékkal, 2004-ben 2,7 százalékkal nőtt, most mintegy 52 millió tonnát tesz ki. Nem bővül a tranzit sem, a fuvarosok egy része máris inkább kikerüli Magyarországot. Nem jelent meg Magyarországon egyetlen jelentős külföldi vasúti befektető sem. (Jövőre viszont már anélkül használhatják a transzeurópai hálózat magyarországi szakaszát, hogy itt bejegyezett cégük lenne. A Deutsche Bahn máris ugrásra kész.)

Antal Dániel szerint három oka lehet, hogy még nem valósult meg a vasúti kapacitásokhoz való hozzáférés: vagy a jogszabályok rosszak, vagy azok végrehajtásában van a hiba, vagy jogsértés történik. Az első évről készített összegzést azok használhatják fel munkájukban, akiknek azt megküldte az ipari miniszter, illetve a négy illetékes hatóság. Ő maga viszont nem. Továbbra sem állt fel ugyanis fel az a vasúti hivatal, amelynek élén felügyelné majd a vasúti magánfuvarpiac működését. Az ügyben a MÁV Rt.-nek kellene lépnie. (BHL)