A kereskedelmi márkás élelmiszerek és háztartási vegyi áruk kiskereskedelmi forgalma 15 százalékkal bővült Magyarországon 2004 áprilisa és 2005 márciusa között. A napi fogyasztási cikkekre kiadott minden 100 forintból a vevők 13-at kereskedelmi márkás termékre költöttek - mondta el az ACNielsen piackutató tájékoztatóján Szalóky Tóth Judit igazgató, ismertetve a kereskedelmi márkák öt földrész 38 országában, 80 termékkategóriában végzett vizsgálatának eredményeit.
A hazai kiskereskedelemben az évi százmilliárd forintot is meghaladja a kereskedelmi márkák forgalma a vizsgált termékkategóriákban. A 13 százalékos átlagot leginkább a saját márkás kutyaeledelek haladják meg 43 százalékos piaci részesedéssel, majd a konyhai papírtörlő (42), a papír zsebkendő (41) és a toalettpapír (39) következik a macskaeledel (34), a rizs (32), a gyorsfagyasztott burgonya (30), az eldobható pelenka (29), a sós keksz és a rágcsálnivaló, a zöldségkonzerv, valamint a folyékony szappan (21-21) előtt.
Miközben több mint duplájára nőtt tavaly a kereskedelmi márkás sport- és energiaital, a hajkondicionáló, az eldobható borotva, a levespor és a müzliszelet értékesítése, több mint 20 százalékkal esett vissza a kereskedelmi márkás sörök forgalmi részaránya, míg kisebb mértékben, de szintén esett a forgalom az ivójoghurt és whisky esetében.
A vizsgált 38 országban - amelyek a világ nemzeti össztermékének 60 százalékát adják - a kereskedelmi márkás cikkek átlagára összességében 31 százalékkal alacsonyabb, mint ugyanabban a kategóriában a gyártói márkák átlagára. Magyarországon ennél nagyobb a különbség: átlagos fogyasztói áruk 43 százalékkal kisebb, mint a gyártói márkáké. Például a kereskedelmi márkás sörök literenként átlagosan 24 százalékkal olcsóbbak, mint a kategória átlaga. Még nagyobb az eltérés a szénsavas üdítőitaloknál, ahol a kereskedelmi márkák átlagosan a felénél is kevesebbe kerülnek, mint a termékcsoport átlaga.
A 38 országban a kiskereskedelmi értékesítésből a kereskedelmi márkás termékek részaránya átlagosan 17 százalék volt a 2005 márciusáig tartó egy évben a két évvel korábbi időszak 15 százalékával szemben. A kutatásban részt vett 17 európai országban két év alatt négy százalékkal, 23 százalékra nőtt az az átlag. Szalóky Tóth Judit rámutatott, hogy a saját márkás termékek kiskereskedelmi részaránya leginkább - 77 százalékkal - Horvátországban bővült, igaz, ott még csak a cikkek 2 százaléka ilyen. A második Görögország növekedési mutatója 24 százalék, míg Magyarország a 15 százalékos növekedési ütemmel a tizedik helyen áll. (DK)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.