"Rendszerellenes" szélerőművek
Beruházási hullám várható a hazai erőműépítésben, mivel a következő másfél évtizedben az összkapacitást 30 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy a jelenleg prognosztizált évi 1-3 százalékkal növekedő fogyasztói igényeket gond nélkül ki tudja elégíteni a rendszer. Most a rendelkezésre álló összes áramtermelő kapacitás 8500 megawattot tesz ki, ezt 6500-zal kell kiegészíteni 2015-ig, miközben 4000 megawattnyi összteljesítményt adó erőművi kapacitást le kell selejtezni - derül ki a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. friss előrejelzéséből. Tombor Antal elnök-vezérigazgató szerint a ma üzemelő erőművek fele leállhat, ami nem is csoda, hiszen átlagéletkoruk már most is 29 év körül van. Egy biztos - tette hozzá -, a paksi atomerőművet - mint stabilan, tervezhetően működő alaperőművet - a hazai energiarendszer nem tudja nélkülözni, ezért is fontos, hogy üzemidejének húsz évre szóló meghosszabbítása zöld utat kapjon. Ehhez a kormány előzetesen már hozzájárult, s a bonyolult, mindenre kiterjedő engedélyezési folyamat javában zajlik. A paksi blokkok működési engedélye 2007 és 2012 között lejár, azaz két év múlva végleges döntést kell hozni a hazai igények 36-38 százalékát fedező erőmű élettartamának meghosszabbításáról.
Új erőművek építése így is, úgy is elkerülhetetlen, importból ugyanis nem lehet fedezni a növekvő fogyasztói igényeket. Ennek egyfelől a hálózati kapacitások szűkössége szab határt, másfelől az importáram olcsósága sem tart örökké - legalábbis erre utal a trend. Nagy kérdés, hogy az új erőművek milyen tüzelőanyagra alapozva valósulnak meg. A hazai barnaszénvagyonra épülő áramtermelés már nem rentábilis, ráadásul az alternatív beszerzési forrásnak tekintett lengyel importszén is drágulni fog, amint megszűnik rá az állami támogatás. Jelenleg a magas hatásfokú gázüzemű erőművek elterjedése látszik a legvalószínűbbnek a zöldenergia mellett. A megújuló energiaforrások részarányát az áramtermelésben 2010-re a jelenlegi 2,5-ről legalább 3,6 százalékra kell emelni, hogy megfeleljünk az EU elvárásainak. Csakhogy a rugalmasabban szabályozható biomassza-tüzelésű erőművek helyett a szélerőmű-építések indulnak, ráadásul tömegesen. A Magyar Energiahivatal asztalán 1687 megawatt összkapacitású szélerőmű-beruházás vár engedélyezésre, holott ma a széláramból a villamosenergia-rendszer legfeljebb 200 megawattnyit bír el. Ha ezek a szélerőműparkok megvalósulnak, az a teljes áramellátó rendszer működését veszélybe sodorhatja. Egy szélerőmű termelését ugyanis nem lehet szabályozni, s hiába a paksi atomerőműével csaknem egyenértékű teljesítmény, ha a szél nem hajlandó lendíteni a keréken. A szélerőművek átlagos kihasználtsága jó, ha eléri a 25-30 százalékot, s rapszodikussága potenciális veszélyforrást jelent a rendszer egészére nézve - mondta Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a Magyar Atomfórum Egyesület konferenciáján. Németországban az E.Onnak 17 ezer megawattos szélerőművi kapacitása van, s előfordult, hogy az egyik percről a másikra elálló szél miatt 4300 megawattnyi kieső teljesítményt kellett azonnal pótolnia a rendszerirányítónak. (Összehasonlításképpen: Magyarországon a rendszer csúcsterhelése 6000 megawatt körüli.) Ez a bravúr sikerülhet egyszer, legfeljebb kétszer, de erre berendezkedni "életveszélyes" - vélte Aszódi Attila. Az E.Onnak évi százmillió eurójába kerül, hogy a szélcsend miatt kieső áramot máshonnan betáplálja a vezetékhálózatba. Magyarországon a szélerőmű-építési kedvet a zöldáram emelt - szeptembertől 23 forint/kWh - áron történő kötelező átvétele generálja. Mindezzel alapvetően nem lenne gond, ha a villamos energiát tárolni lehetne. Ezt a célt szolgálná egy tározós vízi erőmű megépítése, amely a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát nagymértékben megkönnyítené - vélekedett Tombor Antal. Ez azonban egyelőre nincs napirenden.
