Árnyékba szorulnak a napenergia-hasznosítók

Biztosan nem hoz már áttörést az idei év a napenergia-hasznosítás területén Magyarországon. Legalábbis a mintegy két tucat importőr, valamint a viszonteladók többsége úgy véli: az előző években tapasztalt fokozatos felfutást követően az idén érezhetően csökkent a kereslet a fűtést és melegvíz-előállítást segítő napkollektorok, valamint az áramtermelést szolgáló napelemek iránt.

A visszaesés elsősorban a támogatási lehetőségek beszűkülésére vezethető vissza - vélekedett Varga Pál. A Naplopó Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: az előző években a Széchenyi-terv, majd a Nemzeti energiatakarékossági program keretében a napkollektorokat vagy napelemeket vásárlóknak lehetőségük volt arra, hogy beruházási költségeik 30 százalékát, illetve maximum 250 ezer forintot megkapják állami támogatásként, ám az idén nem írtak ki új pályázatot e témakörben. A környezetvédelem és infrastruktúra operatív program pályázati témakörei között szerepel ugyan az energiatakarékosság, ám itt 125 millió forint alatti beruházással nem is foglalkoznak, márpedig a napenergia-hasznosítással kapcsolatos fejlesztések ennél jóval kisebb értékűek. A pályázati lehetőségek beszűkülésének következményeit mutatja, hogy a Naplopó Kft. tavaly még több mint 1500 négyzetméter napkollektort helyezett üzembe, az idén ez a szám eddig alig haladta meg az ezer négyzetmétert.

Hasonlóan vélekedett Beleznai Nándor, a Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgatója is. A szakember elmondta: a napkollektorok és napelemek többségét olyan magánszemélyek és cégek vásárolják meg, akik egy-egy kisebb épület - például családi ház - fűtését vagy áramellátását szeretnék olcsóbbá tenni. Ez a tendencia erősödik, s az idén már közel 1100 négyzetméter napkollektort telepítettek. A cég ügyfeleinek közel 80 százaléka magánszemélyek közül került ki, s ebben komoly szerepe lehet az energiaárak emelkedésének és az ezzel kapcsolatos növekvő takarékossági hajlandóságnak is. A napenergia-hasznosítás persze továbbra sem olcsó, ennek ellenére egyre kifizetődőbb alternatívát jelent. Elsőként a fűtés és a melegvíz-ellátás terén törhet magának utat, jelenleg egy családi ház napkollektorokkal történő felszerelése melegvíz-előállítás céljával már 5-600 ezer forintból megoldható. Igaz, egy száz négyzetméteres családi ház napkollektorokkal való fűtésrásegítése több mint kétmillió forintba is kerülhet, s ezt kevesen tudják megfizetni. Pedig a telepített berendezések ezután ingyen dolgoznak: a napkollektorok éves szinten a melegvíz-ellátás 70-75 százalékát, valamint a fűtés 30-35 százalékát tudják kiváltani.

Az áramtermelő napelemeknél hasonló a helyzet, s egyelőre az sem könnyít a vásárlók helyzetén, hogy az áramszolgáltatók ma már a 100 kilowattnál kisebb mennyiség esetén is kötelesek átvenni a megtermelt áramot, megújuló források hasznosítása esetén 23 forint/kWh áron. Az átvétel pontos feltételei ugyanis egyelőre tisztázatlanok, ráadásul a napenergia esetén az előállítási költség szakértők szerint az 50 forintot is elérheti kilowattóránként.

Jó példák persze vannak. Így Gödöllőn éppen Magyarország eddigi legnagyobb napelemes erőművének üzembe helyezésére készülnek. A rendszer tulajdonosa a gödöllői Szent István Egyetem lesz, tervezője és üzemeltetője pedig az oktatási intézmény fizika és folyamatirányítási tanszéke. A projekt vezetője Farkas István tanszékvezető, a kivitelezéssel pedig a Gaiasolar Kft.-t bízták meg.

Mindenesetre a gyártás szempontjából Magyarország sem szégyenkezhet. A Dunasolar cég két évvel ezelőtt ugyan beszüntette a termelést, ám a japán Sanyo 2004-ben Dorogon egy új napelemgyártó üzem építését indította el, ahol júniusban kezdődött a termelés. A társaság tájékoztatása szerint a mintegy 2,7 milliárd forintos beruházással felépített üzemben éves szinten 240 ezer darab napelem gyártását tervezik, ezek összteljesítménye eléri majd az 50 megawattot. Az elkészült napelemeket Nyugat-Európában, elsősorban Németországban értékesítik. A Sanyo fő célpiacain a jövőben is évi 20 százalékos keresletbővülésre számít.

Ugyanakkor a költségek sokszor a nyugaton élők számára is magasak, s a Sanyo szakértői is jelezték, hogy a piacbővülést részben a megújuló energiaforrások növekvő hasznosítását célzó támogatások teszik lehetővé. Ennek hatását jelzi, hogy Ausztriában már 3 millió négyzetméter napkollektort helyeztek üzembe, miközben Magyarországon ez a szám - becslések szerint - alig haladja meg az 50 ezret. Például Franciaországban a beruházási költségek 50 százalékáig vehető állami támogatás igénybe adókedvezmény formájában, s ez az arány 2006. január 1-jétől 75 százalékra emelkedik.