Nyertes sörösök, vesztes üdítősök
Nem megy az újratöltés az üdítőital- és ásványvízgyártóknak. A cégek többsége képtelen teljesíteni a visszaváltható palackok használatára vonatkozó százalékos elvárást, márpedig ez az idén összességében 1-1,5 milliárd forintos pluszkiadást eredményezhet náluk. Ugyanis a nem teljesítőknek január óta külön újratöltési díjtételt kell fizetniük, mióta a csomagolási termékdíjaknál áttértek a tömeg alapúról a darab alapú elszámolásra. A megkérdezettek szerint értelmetlen a visszaváltható palackok használatát erőltetni, mivel a fogyasztók többsége - a közvélemény-kutatásokon adott igenlő válasz ellenére - egyszerűen nem hajlandó újratölthető csomagolású terméket vásárolni.
A Buszesz Rt. például jelentősen növelte termelését újratöltő gépsorán, ám a piacon értékesítési nehézségekkel küszködik, s az idei évre várt százmillió forintos nyereség több mint háromnegyedét felemésztik a visszaváltással kapcsolatos költségek. Az újratöltő gépet beszerzett vállalatok közül a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt.-nél Bartha Zsolt kommunikációs igazgató szintén arról számolt be lapunknak, hogy a visszaváltható palackos termékek piaci részesedése tovább csökkent, míg az egyutas csomagolásban kapható frissítők értékesítése nőtt.
A Szentkirályi Ásványvíz Rt. egymillió eurót költött egy használt újratöltő gépsor beszerzésére és felújítására, amelyen november elején kezdik meg a visszaváltható csomagolású ásványvíz palackozását. Ugyanakkor az iparág mintegy száz cégének többségének nincs több száz millió forintja arra, hogy újratöltő gépsort vásároljon, amely mellé mosóberendezést, valamint nagy mennyiségű göngyöleget is be kell szerezni.
Az italgyártó és importőr cégek közül szeptember végéig 107-en szereztek mentességet az újratöltési díj fizetése alól, és - az előbb említettek szerint - nem csoda, hogy ezek között alig egy tucat üdítőital- és ásványvízgyártó cég van. Többségük borpalackozó, mellettük kisebb számban importőrök is megtalálhatók, és mentességet szereztek a hazai sörgyárak is.
A piaci szereplők közül az utóbbi csoport nevezhető a szabályozás nyertesének. A sörfogyasztásban ugyanis az idén trendforduló következett be a visszaváltható üvegek javára, amely kedvez a nagyrészt újratöltésre építő hazai sörgyáraknak. A tavalyi év a dobozos sörök gyors térhódítása jegyében telt. Az aludobozos sörök aránya az európai uniós csatlakozást követő importáradatnak köszönhetően 48-ról 63 százalékra ugrott, ezzel párhuzamosan az üvegpalackban árult termékek aránya 52-ről 36 százalékra esett vissza. Ugyanakkor a tendenciában januárban éles törés következett be, s az üveges sörök aránya nyárra ismét 44 százalékra emelkedett, miközben a fémdobozos kiszerelésben forgalomba hozott termékek aránya a felemelt termékdíj miatt 54 százalékra csökkent az ACNielsen felmérése szerint.
Ez persze sérti az alumínium italdobozokat gyártó cégek érdekeit, akik nevében az Italdobozgyártók Európai Szövetsége tavasszal az Európai Bizottság előtt is megtámadta termékdíjas szabályozást diszkriminációra, valamint adminisztratív hibákra panaszkodva. Az Európai Bizottság másfél hete foglalt állást az ügyben, jogi eljárást indítva a magyar állam ellen, arra hivatkozva, hogy a kormány a darab alapú termékdíjak bevezetésekor elmulasztott eleget tenni egyeztetési, notifikációs kötelezettségének.
A játszma korántsem dőlt el, ugyanis a bizottság tartalmilag egyelőre nem vizsgálta a szabályozást. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra, amelyet az Európai Bizottság vagy elfogad, vagy újabb tájékoztatást kér. A testület végül az Európai Bíróságnak továbbíthatja az ügyet, ez esetben azonban egy éven belül nem várható végleges döntés a szabályozás ügyében.
