Differenciált elvárások a diplomásokkal szemben
Agrár elvárások
- az agráriumon belül az adott szakirány, illetve profil határozza meg az elvárásokat. Mindez arra utal, hogy az agrár-felsőoktatás heterogénabbá vált;
- a problémaérzékenység, elkötelezettség, önálló munkavégzés, határozottság, talpraesett, problémamegoldó képesség a leggyakrabban említett elvárás, a vidék iránti elkötelezettség is számít.
Munkatárs keresése
- az agrárium munkaerő-piaci telítettségét jelzi, hogy egyre gyakoribbak az "utcáról" beeső jelentkezők, akik elküldik az életrajzukat egy-egy céghez. Ha van mód a felvételre, akkor a benyújtott pályázatok közül válogatnak;
- más szektorokhoz képest még jelentősebb szerepe van a személyes kapcsolatoknak, ez egy zártabb szakma, s különösen vidéken jellemző ez.
Kiválasztás szempontjai
- a gyakorlat előny, két hasonló végzettségű kolléga közül azt választják ki, akinek már van szakmai tapasztalata, mindez különösen megnehezíti pályakezdők bejutását az amúgy is telített agrár-munkaerőpiacra.
Különbségek a diplomások között:
- az agrár szakokon végzett friss diplomások érdeklődési köre, szaktudása szélesebb, mint a korábban végzetteké, ez nemegyszer szakmai konfliktushoz is vezet. Az agráregyetemeken végzettek többsége egyáltalán nem dolgozik az ágazatban, inkább elmennek marketingesnek, élelmiszerüzemekhez.
Továbbképzések
- leggyakoribb a vezetőképzés, nyelvtanulás, belső és külső csoportos szakirányú továbbképzés, esetleg másoddiplomás képzés.
intézmények közötti differenciálás:
- az agrárium területén nincsenek jellemző intézményi preferenciák, kevésbé rangos helyről is bekerülhetnek felkészült hallgatók.
Egészségügy elvárások
- szakirányú végzettség, a gyógyszeriparban a kereskedelmi ismeretek, nyelvismeret, a kutató-fejlesztő munkakörökben a problémamegoldó képesség és a gyakorlat;
- az orvosi területeken kiemelt fontosságú a jó kommunikációs készség.
Munkatárs keresése
- jelentős eltérések vannak az ágazaton belül attól függően, hogy a versenyszféra vagy a betegellátás keres új munkaerőt. Az egészségügyi, gyógyszerészeti vállalkozások nem szenvednek munkaerőhiányban, így a kollégák munkatársak keresése nélkül is bőven válogathatnak a hozzájuk beérkezett önéletrajzokból. Fejvadász cég segítségét csak vezető posztok betöltéséhez kérik;
- az orvosi terület zártabb, sokkal nagyobb a személyes kapcsolatok jelentősége.
Kiválasztás szempontjai
- leginkább a jelöltről alkotott összbenyomás;
- a kutatói állásokban kizárólag a szakmai tudományos eredmények játszanak szerepet;
- egyes orvosi szakmákban - különösen bizonyos régiókban - nincs lehetőség előnyök vagy hátrányok megfogalmazására, olyan nagy a munkaerőhiány.
Diplomások karrierlehetőségei
- vezetői kiválasztás belülről;
- az egészségügyben kötött előmeneteli rendszer van, általában továbbképzés révén lehet valakiből közép- vagy később felső vezető;
- a vezetővé váláshoz ezeken a területek 5-10 évnek kell eltelni, a továbbképzés és a gyakorlat számít.
intézmények közötti differenciálás
- inkább az egyéni képességek dominálnak, a tapasztalatok alapján ugyanabból az intézményből nagyon különböző képességűek is kijöhetnek;
- a kis létszámú egyetemeken sokszor jobb a felkészültségük a diplomásoknak, a munkaerőhiány miatt legtöbbször mindegy melyik intézményből jön valaki.
Jogász elvárások
- a bírói, ügyészi pályán a jogszabályok által meghatározottak, elsődleges a szakértelem és a szaktudás, de emellett az empátia, a munkabírás, a fegyelmezettség is fontos elvárás;
- jogszabályi előírás a minősítés, ilyenkor a szakmai felkészültség, kommunikációs készség, nyelvismeret és speciális ismeretek szerint vizsgálják a jelölteket, ezek után jönnek a "puhább" szempontok, ha többen pályáznak egy-egy állásra: a személyes benyomás, az ajánlás meghatározó.
Munkatárs keresése
- általános a túlképzés, bírói, ügyészi munkahelyeken 40-50-szeres a túljelentkezés, sokan meghirdetett üres állás nélkül is elküldik az önéletrajzukat egy-egy céghez, intézményhez;
- igazgatási területen honlapon, közlönyökben megjelent pályázat útján.
Kiválasztás szempontjai
- a felsőfokú végzettség evidencia már a fogalmazóknál, titkároknál is;
- a nappali tagozatos diplomát részesítik előnyben, mert innen nagyobb tudásanyaggal érkeznek a végzősök;
- az ügyészségen, ügyvédi irodában eltöltött gyakorlati idő pluszpontot jelent.
Különbségek a diplomások között
- szakterületnél az ügyészi, bírói, közjegyzői pálya kötött létszámú, ezért sokan ügyvédnek mennek, ám mivel sokkal nagyobb a kínálat, mint a kereslet, itt többen megélhetési gondokkal küszködnek.
intézmények közötti differenciálás
- bár a munkaadók szerint nincs markáns különbség, a legpatinásabb képzésnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemet tartják;
Informatika elvárások
- bizonyos állások, iparágak tekintetében (pl. távközlés) alapkövetelmény a diploma, ugyanakkor a szélesebb informatikai területen - például programozóknál - már nem követelik meg a felsőfokú végzettséget, inkább a referenciák és a feladat ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek szükségesek;
- az angolnyelv-tudást, a kezdeményezőkészséget elvárják a munkaadók.
Munkatárs keresése
- hirdetésekkel keresik a munkatársakat, egyre inkább az interneten, levelezőlistákon is.
Kiválasztás szempontjai
- azok a pályakezdők, akik az egyetem alatt nem dolgoztak vagy nincs semmilyen szakmai tapasztalatuk, jelentős hátrányban vannak;
- az 50 feletti korosztály hátrányban van;
- bár nincs hátrányban a női munkaerő, a szakterületen többségében férfiak dolgoznak;
- a kevésbé magas szintű informatikai, programozói feladatoknál a szakmai tudás, a tapasztalat és a referenciák a fontosak. Rendszergazda vagy mérnöki beosztásokban szükséges a diploma, további előnyt jelent a nyelvtudás.
Tapasztalatok a diplomások körében
- villamosmérnökök esetében hiányzik a megfelelő íráskészség, olvasottság, általános műveltség;
- kevesen képesek az önálló munkavégzésre.
intézmények közötti differenciálás
- minőségi szinten elsősorban említett és preferált intézmények: BME, ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola és a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki kara;
- a többlépcsős kiválasztással dolgozó nagyobb cégek kifejezetten elutasítják, hogy a kibocsátó intézmény számítana, csak az egyéni képesség dönt.
- generálisan nem tudnak a karok között különbséget tenni, az a vélemény, hogy egyes egyetemeken bizonyos tanszékek kiválók, más egyetemeken pedig gyengébb egyik vagy másik tanszék.
Műszaki elvárásoK
- szakirányú végzettség;
- magasfokú elméleti és gyakorlati szakmai felkészültség;
- terhelhetőség, kitűnő időgazdálkodás, stressztűrő képesség;
- nyelvtudás: a német, angol és egy további nyelv.
Munkatárs keresése
- a nagyobb cégek közvetlenül az egyetemekkel keresnek kapcsolatokat;
- személyes és szakmai kapcsolatok, ismeretségi kör, fejvadász cégek: speciális szakterületekre;
- munkaügyi központokkal alig van kapcsolat.
Kiválasztás szempontjai
- tanulékonyság, fejlődőképesség, lojalitás a vállalathoz, magasfokú erkölcsi mércék betartása, megbízói, illetve vevőorientáltság számít;
- a személyes tulajdonságok pontos feltérképezése érdekében igyekeznek sok helyütt olyan alkalmat keresni, ahol a jelölt alaposabban megismerhető.
Továbbképzés
- a mérnöki területeken kifejezetten szükségesek, főleg a speciális szaktudást adó képzések;
- a nyelvtanfolyamok, készségfejlesztő tréningek;
- másoddiplomás képzések.
Tapasztalatok a diplomásokról
- jelentős minőségi különbség van köztük;
- sok munkakörhöz nem lenne szükség diplomára, elegendő lenne a technikusi végzettség;
- közepes nyelvtudás, átlagban gyenge szakmai és még gyengébb gyakorlati ismeretek;
- a műszaki diplomások - más szakokhoz képest - kevésbé tudják "tudásukat eladni" a piacon.
intézmények közötti differenciálás
- a munkaadók megkülönböztetnek és számon tartanak erős és gyenge intézményeket;
- a jó intézmények között leginkább említett a BME, illetve a győri műszaki főiskola.
Gazdasági elvárások
- változóban van az elvárásrendszer: míg korábban a cégek minél sokoldalúbb és képzettebb munkaerőben gondolkodott, ma már az a fajta "készségcsomag" válik kizárólagossá, amely alkalmassá teszi a munkaerőt a gyakorlati munkára.
Munkatárs keresése
- a könyvvizsgáló cégek szinte vadásznak a pályakezdőkre;
- pályakezdők: állásbörzék;
- fejvadász cégek, ismerősök, emellett sokan adatbázisokba jelentkeznek.
Diplomások karrierlehetőségei
- gyakori a "big five"-karrier;
- nagyobb cégeknél utánpótlási programok;
- külföldi ösztöndíj, illetve munka.
Továbbképzés
- a továbbképzés támogatása itt sem feltétlenül a felsőfokú képzés korrekciója, inkább annak kiegészítése;
- készségfejlesztés.
Tapasztalatok a diplomások körében
- a nyelvi felkészültsége nem elégséges.
Különbségek a diplomások között
- a fiatalabb generáció tagjai egyre kevésbé
építik tudatosan a karrierjüket, hiányzik belőlük
a munka, a munkahely iránti alázat, tisztelet.
A vidékiek hozzáállását jobbnak ítélik a foglalkoztatók.
intézmények közötti differenciálás
- a BGF PSZF karán és a Közgáz végzettjeit preferálják, ám köztük is nagy a különbség.
A PSZF-es képzésben nagyon praktikusan gondolkodó, becsukott szemmel is könyvelni tudó diákok végeznek, ám kevésbé érettek, mint az egyetemen végzettek.
Bölcsész, természettudományi elvárások
- szakirányú végzettség;
- elhivatottság.
Munkatárs keresése
- a nagy munkaerő-felesleg miatt gyakori az egyéni jelentkezés a munkahelyekre;
- a munkaügyi központ segítségével ritkán keresnek bölcsészdiplomásokat.
Diplomások karrierlehetőségei
- az iskolákban korlátozott lehetőségek vannak: pl. osztályfőnöki beosztás, azonban ez egyre kevésbé népszerű a fiatalok körében;
- egyes kutatói munkahelyeken, felsőoktatásban, közgyűjteményekben problémát okoz, hogy nincs megfelelő menedzsment, vagy a szakmai munkatársak legjobbjaiból kerülnek ki a vezetők, ugyanakkor megkérdőjelezhető az alkalmasságuk a posztra.
Különbségek a diplomások között
- a különbség főleg a bölcsész-TTK-nyelv szakosok között lelhető fel. Ez utóbbiak változáskezelése jobb, az előbbiek szebben kommunikálnak.
