Egyetemi-rangsor: Elégedett műszakiak, panaszkodó jogászok, büszke orvosok

Bölcsészettudomány

A hallgatók az egyetemükön szerezhető diplomáról összességében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán vélekednek a legkedvezőbben. A tanulmányok nehézségi fokát viszont már nem ebben az intézményben, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán tartják a legmagasabbnak (3,86) a hallgatók. A "bejutni és elvégezni" kérdéskörben az ELTE BTK-hoz képest itt éppen fordított a kép: a hallgatók szerint lényegesen könnyebb bekerülni az intézménybe, mint ugyanott sikeresen lediplomázni. A szakterület többi intézményéhez képest a kar által kibocsátott bölcsészdiploma elismertségéről is kedvezően vélekednek a diákok. A PPKE BTK mellett a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán is hasonlóan elégedettek a hallgatók, szerintük ide a legnehezebb bekerülni, és a megszerzett diploma is elismertnek számít a szakterületen. Két további vidéki intézmény, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarait a hallgatók a szakterület átlagos nehézségű és elismertségű intézményei közé sorolják.

Természettudomány

Úgy tűnik, ezen a szakterületen a hallgatók hozzávetőlegesen egyformának ítélik meg az egyes intézmények szakmai, munkaerő-piaci presztízsét. Érdekesség, hogy a képzés értékéről, a diploma munkaerő-piaci elismertségéről alkotott hallgatói vélekedések intézményenként jelentős részben korrelálnak az egyéb szempontok (hallgatók menedzselése, intézményi infrastruktúra, egyetemi légkör) alapján megfogalmazott véleményekkel. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán találkozhatunk a legelégedettebb hallgatókkal. Az intézményben megszerezhető diploma hazai és külföldi elismertségét is igen jónak tartják (3,69, illetve 3,72), de a tanulmányi követelményeket is magasra értékelik (3,67). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára az ott tanulók szerint nem volt nehezebb bejutni az átlagosnál (2,99), viszont a képzés során komoly követelményeket kell teljesíteniük az ott tanulóknak (3,68). A Debreceni és a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának megítélése valamelyest elmarad a fenti két intézményétől, ám nem nevezhető rossznak. A DE TTK hallgatóinak véleménye szerint például intézményük elismertsége jobb az átlagosnál (3,51), a tanulmányi követelmények teljesítése pedig komoly erőfeszítést igényel. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán a hallgatók a későbbi munkaerő-piaci lehetőségeket már nem túl optimistán ítélik meg, ám összességében nem tartják rosszabbnak a többi intézményhez viszonyítva.

Műszaki

A műszaki egyetemi karok általában kedvező jellemzést kaptak a hallgatóktól. Az egyetemi szintű műszakimérnök-képzés terén viszonylag behatároltak a lehetőségek egy-egy szakterületen, hiszen nem sok intézmény közül választhatnak a pályaválasztás előtt állók. A hallgatók többsége szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki karaira az átlagosnál nehezebb a bekerülés (3,69). A tanulmányi követelmények teljesítése sokkal nehezebb, mint más intézményekben (4,31). Ezek után már nem meglepő, hogy az itt szerezhető diploma mind hazai, mind nemzetközi elismertségéről igen optimistán nyilatkoznak a megkérdezett hallgatók (4,35, illetve 4,24). Az egyes karok közül különösen az építész- és a közlekedésmérnöki kar hallgatói vélekednek igen elismerően diplomájuk értékéről. A Veszprémi Egyetem és a Műegyetem megítélése hasonlónak mondható, bár előbbi némileg jobb értékelést kapott hallgatóitól. A két intézményben zajló műszaki mérnökképzésekről az ott tanuló hallgatók megítélése igen kedvező, bár közel sem annyira, mint a fővárosi műszaki egyetemen. Érdekesség, hogy erre a két intézményre is jellemző a bejutásról és a tanulmányok nehézségéről körvonalazódó képben: a diákok véleménye alapján az egyetemre lényegesen könnyebb bekerülni, mint azt elvégezni. Az intézmények által kibocsátott diploma értékét Miskolcon és Veszprémben is nagyon jónak tartják a hasonló képzést nyújtó intézményekhez képest.

Orvostudomány

Az egyes orvostudományi egyetemekről kapott kép több tekintetben is eltér az általános tapasztalatoktól. Egyrészt a felmért négy intézmény közül háromnak a hallgatói hasonlóan kedvező értékelésben részesítették saját egyetemüket, így nagyon kis különbségek vannak az érintett intézmények megítélésében. Másrészt az egyes karokon tanuló diákok (és ez már kivétel nélkül mind a négy képző helyre érvényes!) az átlagosnál nehezebbnek ítélik meg az intézménybe való bejutást, illetve az ott folyó képzést, továbbá az egyetem által kibocsátott diploma munkaerő-piaci értékét is jobbnak tartják a többi intézményénél. A debreceni, a szegedi és a budapesti általános orvostudományi kar megítélése a legtöbb kérdésben nagyon hasonló. Mind a három intézményben igen magasnak és a többi egyetemnél is lényegesen magasabbnak tartják a tanulmányi követelményeket a megkérdezettek (3,92-3,97). A diploma magyarországi, de különösen külföldi elismertsége terén pedig a többi orvosi egyetemhez képest egyértelműen kedvezőbben nyilatkoznak saját intézményükről. Sokatmondó lehet az a kutatási eredmény, miszerint a többi orvosi egyetemhez képest kevésbé egyöntetűen kedvező megítélést kapó Pécsi Egyetem Általános Orvostudományi Karán is egyértelműen optimisták a diákok.

Közgazdaságtudomány

Két fővárosi intézmény kapta a legjobb értékelést hallgatóitól, a BCE és a BME GTK. A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak jelentős része egyértelműen úgy véli, hogy az intézménybe sokkal nehezebb bekerülni, mint a legtöbb, hasonló képzést nyújtó egyetemre (4,16), továbbá itt a legnagyobb azoknak az aránya is, akik leendő diplomájuk magyarországi piacképességét szintén jóval a többi intézmény elé helyezik (4,28). A diákok véleménye alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara a legnehezebben végezhető közgazdászképző intézménynek számít (3,80). Az itt tanulók ráadásul a leendő diploma külföldi versenyképességét is kiemelkedően jónak tartják a szakterület többi felsőoktatási intézményéhez képest (4,09). A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara nagyjából hasonló, és viszonylag jó értékelést kapott hallgatóitól. A pécsiek például különösen diplomájuk hazai elismertségét illetően bizakodóak, hiszen a válaszadók döntő többsége a többi intézményhez képest piacképesebbnek tartja a karon megszerezhető tudást (3,87).

Jogtudomány

Minden szakterületet összehasonlítva a jogászok bizonyultak a legelégedetlenebbnek egyetemükkel - és ez szinte az összes intézményi jellemző esetén igaz. A hallgatók véleményei alapján a jogtudományi karok többsége két nagy csoportba sorolható. Az elsőbe tartozik az a három intézmény, amelynek a megítélése messze a többi előtt jár, itt ugyanis a megkérdezett diákok nagy többsége jóval az átlag fölé helyezi intézményét a felvételi vizsga és a tanulmányok nehézsége, illetve a diploma hazai és külföldi elismertsége tekintetében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát saját hallgatóinak döntő többsége mind a négy szempont alapján az átlagnál jobb vagy sokkal jobb intézménynek tartja. Jóllehet a tanulmányi követelmények nehézsége tekintetében az ELTE ÁJK a hallgatók számára nem a legerősebb kar, ám ebben az esetben is rendkívül magas az átlagosnál jobb vagy lényegesen jobb osztályzatot adók aránya (4,24). A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogi karának megítélése között minimális a különbség, az előbbi javára. A PTE ÁJK-ra járó hallgatók szerint általában a többi jogi karhoz képest igen nehezen lehet csak bekerülni az intézménybe (3,80) és a diploma hazai, illetve nemzetközi elismertsége is jóval az átlag fölötti. A szegedi jogászok között pedig mindenkihez képest a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy sokkal nehezebb eleget tenni a tanulmányi követelményeknek az intézményben, mint másutt (4,31). A másik csoportba tartozó intézmények megítélése szintén kedvezőnek mondható, de már nem találunk közöttük kiugróan jó értékeléseket. Az összesítésben negyedik helyen szereplő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara esetében például feltűnő, hogy - az egyetem bölcsészettudományi karához hasonlóan - az intézménybe való bejutást viszonylag könnyűnek ítélik a hallgatók (2,91), ám a tanulmányi követelményeket már lényegesen nehezebbnek. A DE ÁJK és a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói a diploma hazai, illetve külföldi piacképességét illetően tűnnek érezhetően pesszimistábbnak az átlagosnál.

Agrártudomány

Az agrárképző egyetemi karok megítélése során igen sokféle véleményt kellett összegezni. Ugyanez jellemző a szakmai, munkaerő-piaci presztízsükre is, hiszen az egyes intézmények között lényeges különbségek mutathatók ki. Az összes agráregyetem közül kiemelkedik a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara. A hallgatók szerint kifejezetten nehéz bekerülni az egyetemre (4,29), de még ennél is nehezebb azt elvégezni (4,46) - s ez az érték nem pusztán a többi agrárintézményhez képest kiugró, hanem valamennyi szakterületet figyelembe véve is. A diploma hazai elismertségét, munkaerő-piaci értékét nagyon magasnak tartják, de a nemzetközi elismertségről is kedvezően vélekednek (4,25, illetve 3,98).Felteltűnően jó véleménnyel vannak intézményükről még a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karának hallgatói. A megszerezhető diploma magyarországi elismertségét igen jónak tartják mindkét helyen (3,80, illetve 3,82), továbbá az agrárintézmények átlagához viszonyítva a tanulmányi követelményeket is rendkívül nehéznek ítélik (3,97, illetve 4,10). Ez utóbbi fényében - vagyis hogy nagyon nehéz megfelelni az egyetem által támasztott elvárásoknak - viszont említést érdemel, hogy a hallgatók véleménye szerint a debreceni agrárkarra nem túl nehéz bekerülni (3,05). Megjegyzendő még, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem másik agrárintézményében, a faipari mérnöki karon is igen jónak ítélik meg a diákok diplomájuk munkaerő-piaci értékét.Úgy tűnik, az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények jelentős részének megegyező sajátossága, hogy ugyan viszonylag könnyű felvételt nyerni, de lényegesen nehezebb megszerezni a diplomát. A kicsit furcsának tűnő jelenség mögött az húzódik meg, hogy viszonylag alacsonyak a ponthatárok, másrészt az intézményeket, az ott folyó képzést magas szakmai színvonal jellemzi.