Cuore mediterraneo
Kifejezetten presztízslimuzin létrehozását tűzte ki célul a Giorgetto Giugiaro és az Alfa Romeo Styling Centre szakembereiből alakult tervezőgárda, s amint a 159-es képeit nézzük, a törekvés sikeres volt.
Az autó pedig megjósolhatóan sikeres lesz, legalább annyira, mint az elődmodell, a 156, amelyből 1997-től napjainkig 680 ezer gazdára talált. Az első, amire felfigyelünk, hogy a 4,66 méter hosszú, 1,83 széles új modell jóval nagyobb és tágasabb a 156-osnál, hiszen 22,5 centiméterrel hoszszabb, 8,5 centivel szélesebb és tengelytávja is 10,5 centiméterrel nagyobb lett. Ez utóbbi révén a hátul utazókat már valóban egy presztízslimuzinhoz méltó hely várja, s mind a mély első sportülések, mind a hátsó ülések nagyobbak és kényelmesebbek, mint az elődmodellben megismertek.
Az igazi Alfásokat azonban a motorok és a felfüggesztés érdekli igazán. A 120–260 lóerős intervallumot átölelő három benzin- és a három dízelmotor mindegyike méltó a márkához – a legnagyobb a szép hangú 3.2 V6 –, a kivételes úttartás pedig az új futómű (elöl kettős, magas lengőkar, hátul Multilink) és a rendkívül precíz kormány (a standard limuzinok körében a legdirektebb, kis fordulókörrel) érdeme.
A kiváló menettulajdonságok és a passzív biztonság ugyanakkor elválaszthatatlanok a karosszéria merevségétől, és a 159 karosszériájának csavarodási szilárdsága talán a kategóriája legjobbja. A műszerfal szinte körülöleli a pilótát (a kerek analóg műszerek nagyszerűen leolvashatók, a multifunkciós kijelző a zavaró fények ellenére is jól látszik) s a középkonzol is olyan szép ívben hajlik felé, hogy már ez a részlet is vonzóvá teszi az autót.
Voltak évek, amikor csak a márka szerelmesei vettek Alfát, mert mondjuk ki nyíltan: a minőség elmaradt a név varázsától. Az Alfa Romeo sokat tett a minőség javításáért, és a márka magabiztosan három évig vagy 120 ezer kilométer megtételéig ingyenes karbantartást vállal. Ez kiterjed minden, a szervizkönyv szerint előírt műveletre, és csak a kopó alkatrészek ára kivétel
