Január 1-jén délelőtt 10 órától az orosz Gazprom leállítja Ukrajnán keresztüli gázexportját és Ukrajnának szánt szállítását is, ha addig nem egyeznek meg a gázeladás és -tranzit függőben lévő kérdéseiről. A két ország gázszállítási és tranzitszerződése 2005. december 31-én lejár, s ha addig nem kötnek újat, a világ legnagyobb gáztermelőjének nem lesz mi alapján szállítania. Ha beváltja fenyegetését, Ukrajna a stockholmi bírósághoz fordul – idézi Jurij Jeharunov ukrán miniszterelnököt a Bloomberg.
Bár az elmúlt évek utolsó napjait rendre a mostanihoz hasonló, de az utolsó pillanatban megoldódott ukrán–orosz gázvita színezte, a veszély nagy. Ukrajnán keresztül érkezik az Európában felhasznált orosz gáz negyede, Magyarországra pedig majdnem az egésze. Az elkerülő útvonalak az európai vevőknek nem ígérnek teljes megoldást az Ukrajnán keresztüli tranzit leállása esetére. Még rosszabb a helyzet Magyarországon, ahol az ország másik, ausztriai belépési pontján is jórészt orosz gáz érkezik. Igaz, utóbbin, a HAG-vezetéken keresztül a drága észak-európai gázhoz is hozzájuthatunk. A Mol Rt.-nek jelenleg 2,5 milliárd
köbméternyi földgáztartaléka van – tájékoztatták lapunkat a társaságnál. (Az ország éves felhasználása 14 milliárd köbméter.) A szállítás leállítása kapcsán csak egy dologra emlékeztettek: Magyarország hosszú távú gázszállítási megállapodást kötött Oroszországgal.
Az árvita fő kérdése, hogy mennyit fizessen Ukrajna az orosz gázért. A 2005-ös ár 50 dollár volt. Az orosz eladó ennek először bő háromszorosát, 160 dollárt kért, majd a vita elmérgesedésével több mint négyszeresét, a világpiaci árnak megfelelő 220-230 dollárt. Ukrajna belátja, hogy előbb-utóbb át kell állnia a piaci árakra, ám azok bevezetésére négyéves haladékot kért. Nem kapott. Eddig úgy jutott az orosz gázhoz, hogy azt fizetségül kapta a tranzitért. Ukrajna nem teljesen kiszolgáltatott partnerének. 2006-tól a korábbinál magasabb díjat kér a rajta keresztüli gázszállításért. Annak jelzéseként, hogy messze nem az eladó Gazprom és a vevő Naftogaz Ukraini vitájáról van szó, az ukrán vezetés a múlt héten felvetette, hogy az eddiginél magasabb bérleti díjat fog kérni a Krím-félszigeten állomásozó orosz hadiflottától. Kudarcba fulladt a hét eleji egyezkedési kísérlet is. A Gazprom felajánlotta, ha Ukrajna nem tudja kifizetni a tőle vett gáz árát, adjon cserébe részesedést gázvezeték-hálózatából. Az ötletet az ukrán miniszterelnök kerek perec elutasította: a hálózat eladását törvény tiltja. Pedig a Gazpromnak vélhetőleg inkább az ukrán gázhálózatra fáj a foga, mint a magasabb gázárra. Lehet, hogy a látványos áremeléssel éppen annak eladása ügyében gyakorol nyomást nyugati partnerére. Erre utal, hogy több pénzt kér az Oroszországtól nyugatra és dél-nyugatra fekvő többi szovjet utódállamoktól is, kivéve Fehéroroszországot, ahol a Gazpromé a hálózat.
A Gazprom ukrajnai hálózatvásárlási ambícióját más is motiválja. Több vitája is volt Ukrajnával, amely megcsapolta a tranzitvezetékeket. A probléma olyan súlyosságú volt, hogy a Gazprom Ukrajnát elkerülő gázvezetékek építésébe kezdett. (BHL)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.