Konszolidáció felé tart a vegyipar
A magyarországi vegyipar mozgásterét meghatározza, hogy a tavaly 9 milliárd eurós uniós vegyipari termeléshez csak egy százalékkal járult hozzá: alakítani tehát nem tudja, követnie viszont kell a nemzetközi tendenciákat – fejtette ki a napokban tartott konferencián a vegyipari ágazati párbeszédbizottság (vápg) társelnöke. Olvasó Árpád – aki egyben a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Rt. vezérigazgatója – szerint vegyiparunknak a régióban jók a pozíciói, Európa egészében viszont ez csak bizonyos részterületekre igaz. A hazai vegyipar három módon tarthatja meg versenyképességét: önállóan, valamilyen regionális szövetségben, vagy egy globális partner részeként. A Világgazdaság kérdésére Olvasó Árpád korainak tartotta megjósolni, hogy milyen regionális tömörüléshez célszerű a TVK– Slovnaft–Mol társulásnak közelednie. Három ilyen működik még: ezek a Borealis–OMV, a BOP–PKN Orlen, valamint a Lukor–Lukoil Neftechim kapcsolatokon alapulnak. Az viszont biztosnak látszik, hogy a világszerte konszolidálódó vegyiparban kevés az esélye annak, hogy a globális szempontból kis cégek önállóan, sikeresen működhessenek. Térségünkben pedig nincs olyan vegyipari multi, amely ezeket magába olvaszthatná.
Ráadásul a hazai vegyipar fokozatosan veszít abból a költségelőnyéből, amelyet az uniós versenytársakhoz képest élvezett a kilencvenes években – mutatott rá Olvasó Árpád. Bér- és energiaköltségei jelentősen megemelkedtek, a termelés növekedéséből adódóan pedig kisebb lett a vegyipari cégeink rugalmassága. A hazai piac nem túl nagy, így erős az exportkényszer.
Strukturális, főként a középszinten jelentkező munkaerőhiány is nehezíti a hazai vegyipar működését. A szakiskolai képzés módszertanában két éve indult kultúraváltás kedvező hatása is csak 10-15 év múlva érezhető az oktatási minisztérium helyettes államtitkára szerint. Jakab János hangsúlyozta: az iskoláknak szolgáltatói, a vállalatoknak pedig megrendelői szerepet kell játszaniuk a szakképzésben. A parlament előtt van az a módosító indítvány, amely szerint a szakmunkástanulók a minimálbér eddigi 50 százaléka helyett 20 százalékkal többet kapnának tanulószerződés formájában. Az iskoláknak a tanuló után az első tanévben a normatíva 140, a másodikban csak 60 százaléka járna. Ez arra ösztönzi őket, hogy az első évben iskolai műhelyben folyjon az oktatás, a másodikban valamely vállalathoz kiszervezve. A ma közel 800 szakmát tartalmazó Országos képzési jegyzék összetétele megváltozik, a szakmák száma várhatóan 400 alá esik. A szakoktatás tartalmilag modulos rendszerű, szervezetileg pedig regionális lesz. Az országosan 45-60 központban a mostaninál sokkal magasabb oktatási színvonal érhető majd el.
Indokolatlan a vegyiparra a magas olajfelhasználása miatt neheztelni – véli Olvasó Árpád. Az ágazat a világon termelt olajnak csak a 4 százalékát használja fel, amelyből 80 százalékban olyan eset, amikor helyettesíthető anyag nincs. Egy termék más, nem műanyagból történő előállítása átlagosan négyszeres anyagigényt, kétszeres energiafelhasználást és háromszoros károsanyag-kibocsátást jelentene.
