Külföldiek Magyarországon
Kisgyermekként szerezte első meghatározó élményeit Közép-Európával kapcsolatban Christopher Mattheisen, a T-Com vezetője. Történész édesapja Nyugat-Berlinben dolgozott 1968-ban, és egy cseh munkatársa meghívására a család azon a nyáron Prágában töltött néhány hetet, megtapasztalva a változásokat kísérő pezsgést, gyakorlatilag átélve a történelmet. A régió iránt ekkor támadt fel benne az érdeklődés, amely legközelebb az egyetemi évek alatt erősödött fel újra.
Létezett egy ösztöndíj, s ennek keretében a stratégiai fontosságú nyelvek megtanulását vállaló hallgatók tanulmányi költségeit az egyetem állta, és 1986-ban, amikor jelentkezett erre a lehetőségre, a tamil és a magyar közül lehetett választani, és ő az utóbbi mellett döntött. Egyike vagyok tehát azon keveseknek, akiknek fizettek azért, hogy magyarul tanuljon – jegyzi meg Christopher Mattheisen. A tanulmányait követően 1989-ben Londonban kezdett dolgozni, és a kelet-közép-európai országok gazdaságának elemzésével foglalkozott. A térségben komoly változások indultak el, és az volt az érzésem, hogy ott zajlik a történelem, amelyből nem szabad kimaradnom – emlékezik vissza a T-Com vezetője. Kapóra jött, hogy az egyetemen megismert magyar származású barátja akkor döntött úgy, hogy szerencsét próbál Magyarországon, és úgy gondolta, ő is vele tart. Izgalmasnak találta a helyzetet, de nem érezte veszélyesnek.
Az első benyomásai Magyarországról nagyon kedvezők voltak, szerinte itt az emberek sokkal nyitottabbak, mint például Angliában, s ez azért volt fontos számára, mert könnyen lehetett ismerkedni, barátkozni, és így remek lehetőség nyílt a magyar nyelv gyakorlására. Szüksége is volt erre, mert akkoriban még kevesen beszéltek angolul, így ha meg akarta értetni magát, magyarul kellett tárgyalnia, s ez a barátjával alapított tanácsadó cég sikeres működéséhez is elengedhetetlen volt.
A tanácsadó vállalkozás nagy szerepet játszott abban, hogy végül szakértővé vált a marketingterületen. Rengeteg cégértékelést végeztek a privatizáció előkészítéseként, és a magyar partnerektől sokszor azt hallotta: ha jó a termék, mi szükség a reklámra? Hamar kiderült azonban, hogy a megfelelő marketing- és értékesítési tevékenység nélkül a versenyképes termékeket is lehetetlen eladni. Így gyakran előfordult, hogy ezeken a területeken is igénybe vették segítségét.
A nagy nemzetközi tanácsadó cégek megjelenésével megvált az önálló üzlettől, és úgy döntött, hogy egy korábbi megbízónál, a mai T-Mobile elődjénél, a Westelnél kamatoztatja a megszerzett tudást és tapasztalatokat. Komoly kihívást jelentett ez 1993-ban, hiszen túl azon, hogy egy induló társaságot kellett felépíteni szinte a nulláról, olyan terméket – a mobiltelefont és -szolgáltatást – kellett eladni, amely újdonság volt Magyarországon. Az első éveket nagy sakkjátszmához hasonlítja Christopher Mattheisen, hiszen a hazai mobilpiacon két szereplő, a Pannon GSM és a Westel versenyzett egymással. A cég értékesítési és marketingigazgatójaként neki kellett eldöntenie, hogy a termék reklámozására fordítsanak-e nagyobb figyelmet vagy inkább a disztribúcióra. Ez utóbbira koncentrált, s ez utólag jó döntésnek bizonyult. Néha az volt a benyomása, hogy a riválisa jobban figyelt arra, hogy díjat nyerjen a reklámjaival, mint eladja a termékét az ügyfeleinek. Azzal, hogy keresletet teremtettek az 1990-es évek közepén a Magyarországon még új jelenségnek számító mobiltelefónia iránt, végső soron az ő céljaikat is szolgálták a jó, figyelemfelkeltő hirdetések. Amikor pedig már a vásárlásra került a sor, akkor az a szolgáltató érhetett el nagyobb sikert, amelyiknek kiterjedtebb volt hálózata. A westeles évek után nemzetközi szinten is feladatokat vállalt a mobilvilágban, Lengyelországban, majd Nagy-Britanniában gyarapította az ismereteit.
A sikerek ellenére úgy érezte, kell az új kihívás, amelyet a távközlés másik területén, a vezetékes telefóniában talált meg. Bár sokan úgy vélték, hogy a hagyományos telefonszolgáltatók a mobilcégek gyors előretörése és térhódítása miatt nem képesek talpon maradni, úgy érezte, vannak még lehetőségek ezen a területen. Ugyanis az egyre telítettebb piac miatt lassabban bővültek a mobilszolgáltatók bevételei, és az internet, azon belül is a szélessávú technológia sokkal gyorsabb növekedési lehetőséget kínál.
Ekkor fogalmazódott meg benne néhány olyan gondolat a jövőre vonatkozóan, amely később beigazolódott, megerősítve ezzel az elkötelezettségét a vezetékes telefónia iránt. Már évekkel ezelőtt úgy ítélte meg, hogy az egyik nagy változás, amelyben a vezetékes cégek kulcsszerephez juthatnak, az internetes televíziózás (IPTv) elterjedése. Korábban a technológia és a megfelelő üzleti modell hiánya miatt nem lehetett sikeres ez a megoldás, napjainkra azonban komoly változások történtek, megnyitva az utat az IPTv elterjedése előtt. A jövőkép felvázolása mellett fontos tulajdonságának tartja, hogy képes megfogalmazni azt, miként lehet aprópénzre váltani a megérzéseit – tette hozzá a T-Com vezetője.
Christopher Mattheisen
44 éves. Az Egyesült Államokban szerzett gazdasági és pénzügyi végzettséget, 1990-ben jött Magyarországra, ahol tanácsadói vállalkozást alapított. A US West International marketingvezetőjeként 1993-tól közreműködött magyar, lengyel és cseh mobilszolgáltatók beindításában. A Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. marketing- és értékesítési igazgatójaként dolgozott 1993 és 1996 között, majd 1997-től Londonban a MediaOne mobilkereskedelmi és marketingtevékenységét irányította, később a BT Cellnet üzleti kereskedelmi és marketingigazgatója volt. A Matáv vezérigazgató-helyettese 2002. szeptember 1-jétől, valamint a lakossági szolgáltatások üzletág vezetője. 2005. január 1-jétől a vezetékes szolgáltatások üzletágat irányítja, 2005. május 6-tól a T-Com vezetője. Nős, két kisfiú és egy lány édesapja. Kikapcsolódásként zenét hallgat, gitározik és zongorázik.
